Akadályok az információhiány miatt
Az információhiány a polgárokat és a hatóságokat egyaránt érinti, különösen az olyan határon átnyúló tevékenységek esetében, mint a foglalkoztatás, a vállalkozásindítás vagy a közbeszerzés. A két ország eltérő közigazgatási rendszerekkel rendelkezik, így nem egyértelmű, hogy mely intézményi szinten kezelik a speciális kompetenciákat, és a nyelvi akadályok tovább bonyolítják az együttműködést. A polgárok gyakran nem találnak információt konkrét, határon átnyúló ügyükről az interneten. A tisztviselők gyakran nem rendelkeznek az e konkrét, határon átnyúló ügyek megoldásához szükséges információkkal. Továbbá a Slovensko.sk nem érhető el magyarul, és a Magyarorszag.hu nem érhető el szlovákul. Gyakran előfordul, hogy a folyamatok „ördögi kört” alkotnak, ahol az egyik feltétel a másiktól függ, ami viszont megköveteli az első befejezését.
A helyzet mindkét oldalon hasonló abban a tekintetben, hogy nem állnak rendelkezésre határon átnyúló információk. A határon átnyúló interakciók mintája alapján a probléma némileg hangsúlyosabb a magyarországi szlovák állampolgárok esetében.
Az ügyfélszolgálati ügyeken kívül (ahol a hatóságok segítőkészek voltak) az üggyel kapcsolatban még nem folyt közvetlen vizsgálat. Általánosságban elmondható, hogy az iránymutatások/tájékoztató anyagok elkészítéséhez nyitottságra van szükség a hatóságok részéről különböző szinteken és különböző formákban:
Minden esetben hasznos lenne, ha az elkészített tájékoztató anyagokat a hatóságok hitelesítenék. Az anyagok megoszthatók online csatornáinkon keresztül, de nagyobb hatást érhetünk el, ha ezeket a hatóságok is felhasználják. Ennek érdekében szakértői találkozókra és tárgyalásokra kerül sor az érintett érdekelt felekkel. Ezek az ülések (amelyek a határ két oldalán külön-külön is megszervezhetők) megfelelő alkalmat nyújthatnak a jövőbeli információs csatornák megnyitására is.
Az „Európa Önökért” portál, amelyet e leírásban később a bevált gyakorlatok között említünk, fő forrásként használható a szinte valamennyi azonosított kérdés tekintetében releváns kapcsolattartó pontok azonosításához.
A CESCI Jogi Akadálymentesítés projektjének 2017-es tapasztalatai alapján a Belügyminisztérium érintett munkatársainak hozzáállása támogató volt.
Igen, megtörténtek az első lépések a CESCI által 2017-ben végrehajtott Jogi Akadálymentesítés projekt második mérföldköve keretében, amely a kulcsfontosságú információs hiányosságok kezelését célzó javaslatcsomag kidolgozásából állt. Ez magában foglalta egy ideális, határon átnyúló információs platform jellemzőinek meghatározását, a meglévő szolgáltatások jobb kommunikációjára vonatkozó ajánlást, a célzott tartalomfejlesztést igénylő élethelyzetek azonosítását, valamint a szomszédos országok nagykövetségeivel a határon átnyúló információkhoz való hozzáférés javítása érdekében tett együttműködési erőfeszítésekre vonatkozó javaslatot. E javaslatcsomag eredményei (pl. a szabályozási környezet elemzése, a meglévő információs rendszerek értékelése, a határon átnyúló élethelyzetek azonosítása stb.) jó kiindulópontot jelenthetnek ezen akadály kezeléséhez.
Emellett egyes témákban már megkezdődött az információgyűjtés az ügyfélszolgálati platformon (pl. Magyar SIM kártya megszerzése szlovák állampolgárként).
Igen, a sikeres példák közé tartozik az EU „Your Europe” platformja, Írország „Border People” projektje és a Norvégia–Svédország „Grensetjänsten”, amelyek hatékony információs rendszereket biztosítanak a határon átnyúló tevékenységet folytató polgárok számára. Ezek a kezdeményezések modellként szolgálhatnak a kétnyelvű erőforrások fejlesztéséhez a magyar-szlovák régióban.
Az egyik legfontosabb eredmény a kétnyelvű iránymutatások kidolgozása és terjesztése lenne, amelyek felhasználóbarát forrásként szolgálnak majd a polgárok és a hatóságok számára egyaránt. Ezen iránymutatások célja, hogy olyan területekre terjedjenek ki, mint a foglalkoztatás, az ingatlanügyletek és a közszolgáltatások, és külön szakaszokat szenteljenek az Interreg HUSK projektpartnereinek. Ez a megközelítés biztosítja, hogy mindkét fél világosan és egységesen értelmezze a másik ország adminisztratív követelményeit.
Ennek az (információhiányos) ügynek a kiválasztásával a projekt képes lesz kezelni a határ menti polgárok által az online felmérésben felvetett kérdéseket, és a javasolt iránymutatások széles körű láthatóságot biztosíthatnak az #ACCESS projekt számára.
A legelső lépés a bejelentett esetek* rangsorolása és az első iránymutatások témáinak kiválasztása. Minden esetben a szükséges információk rendelkezésre állásának ellenőrzése is feladat. Néha egyszerűen az a feladatunk, hogy szerkesszük és közzétegyük az információkat, de más esetekben időigényes kutatásokat kell végezni a megfelelő és releváns információk megtalálása érdekében.
Emellett a projekt érzékenyítő kampánya olyan képzési és figyelemfelkeltő programokhoz is kapcsolható, amelyek felvértezik a helyi önkormányzatokat a másik ország közigazgatási rendszereinek megértéséhez és az azokban való eligazodáshoz szükséges készségekkel, előmozdítva a jobb együttműködést és csökkentve a félreértelmezéseket.
Végső soron az eset eredményei a jövőbeli koordinációs pont(ok) számára is hasznosak lehetnek (lásd a BRDIGforEU-rendeletre irányuló javaslatot).
* Az iránymutatásokban részletezhető bejelentett esetek listája:
Mindennapi élet
Egészségügyi ellátás
Munkavégzés
Tanulás
Határon átnyúló együttműködési projektek
A nyelvi különbségek miatti akadályok
A fő probléma a Magyarország és Szlovákia közötti határon átnyúló régióban a nyelvi akadály tartós fennállása, amely megnehezíti a hatékony kommunikációt a mindennapi életben, a közszolgáltatásokban és az együttműködési projektekben. A korlátozott kétnyelvű táblák, az egynyelvű ügyfélszolgálat, valamint a kétnyelvű nyomtatványok és anyagok hiánya bonyolítja az adminisztratív eljárásokat és az interakciókat. A magyarországi szlovák állampolgárok és a szlovákiai magyar állampolgárok az ingyenes nyelvtanfolyamok és a szakmai terminológia harmonizációjának hiánya miatt gyakran nehézségekbe ütköznek az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
Az #ACCESS projekt szempontjából releváns akadályok (a határrégió magasabb integrációját akadályozó tényezők) három fő csoportba sorolhatók.
| TERÜLET | FŐ AKADÁLY |
| közigazgatás | kétnyelvű nyomtatványok és anyagok hiánya |
| mindennapi együttműködés és élet | lehetőség hiánya egymás nyelvének tanulására és gyakorlására |
| szakmai kommunikáció | szakmai szószedetek hiánya |
Az #ACCESS projekt keretében beazonosított akadályok eltérő mértékben és jelleggel érintik a határ két oldalát:
Az elmúlt évek trendjei alapján jellemzően a Magyarországon történő ügyintézések során jelenkeznek nyelvi problémák, egyrészt a határon átnyúló szuburbanizációkba átköltöző, szlovák anyanyelvű polgárok esetében, másrészt a magyarországi munkavállaláshoz kapcsolódó ügyintézés során.
A mindennapi élethelyzeteket érintő nyelvi és kommunikációs nehézségek egyrészt a határon átnyúló szuburbanizációkban jellemzők, másrészt a bevásárlási célú mobilitás által érintett térségekben.
A szakmai kapcsolatokban – főként a két ország EU-s csatlakozása óta – az angol nyelv egyre inkább elterjedőben van, mint közvetítő nyelv. Ennek ellenére a szakmai egyeztetések sokszor továbbra is tolmácsolási igénnyel járnak, a szakmai szószedetek hiánya pedig sokszor nehezíti a pontos információcserét.
A szabályozás tekintetében alapvetően a nyelvhasználatra vonatkozó szabályozások lehetnek útmutatók a kutatási munka megkezdéséhez:
Szlovákiában a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó elsődleges jogszabály a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló 184/1999 törvény, amely lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar nyelv használatát a hivatalos kommunikációban azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság aránya meghaladja a 15%-ot. Tartalmazza a közigazgatást, a jelzéseket és bizonyos hivatalos dokumentumokat. Az államnyelvről szóló 270/1995. sz. törvény azonban előírja a szlovák nyelv előtérbe helyezését a közéletben, ami korlátozza a szélesebb körű kétnyelvűségi törekvéseket.
Magyarországon Magyarország Alaptörvénye (2011) biztosítja a kisebbségek nyelvfenntartási és -használati jogát. A nemzetiségek jogairól szóló törvény (2011. évi CLXXIX. törvény) biztosítja a kisebbségi nyelvek hivatalos ügyekben való használatának jogát, és előírja a kétnyelvű feliratozást a jelentős kisebbségi lakosságú területeken. A projekt szempontjából azonban a kisebbségi nyelvhasználat szabályaihoz képest jelentősebb szerepe van a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályoknak. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 20. §-a az eljárás hivatalos nyelvével, a 21. §-a a külföldiek nyelvhasználati jogával kapcsolatos szabályokat állapítja meg. Ezen paragrafusok szerint a közigazgatási hatósági eljárások hivatalos nyelve Magyarországon a magyar.
A hatóságok (várható) hozzáállása kapcsán is különbséget kell tenni a nyelvi akadályok különböző formái között.
Az ügyintézések során tapasztalható nyelvi nehézségek terén külön kell vizsgálni az ügyintézők helyzetét, akik a terepen, nap, mint nap találkozhatnak a nehézségekkel. Az ő munkájukat a kétnyelvű tájékoztatók segíthetik. Amennyiben a projekt a tájékoztató anyagok többnyelvűsítését végzi “csak” el, a magasabb szintű közigazgatási szereplők nyitottságának vizsgálata kevésbé releváns.
A mindennapi élethez kapcsolódó nyelvi nehézségek kapcsán elsődlegesen helyi szereplőket kellene nyitottá tenni arra, hogy a közös cél érdekében releváns projekteket (pl. kétnyelvű rendezvényeket, képzéseket) valósítsanak meg. Ilyen szempontból érdemes lehet felvenni a kapcsolatot az érintett települések képviselőivel, illetve a releváns EGTC-kkel.
A szakmai egyeztetések tanulsága szerint a szakmai szószedetek, kifejezéstárak esetében a hatóságok az #ACCESS projekt keretében nyitottak az együttműködés elősegítésére. A megbeszéléseken például felmerültek javaslatok kétnyelvű anyagokra, szószedetekre. Az intézményi lendület azonban továbbra is lassú, és az alulról szerveződő kezdeményezések még mindig nagyobb szerepet játszanak
Fontos kiemelni azt is, hogy az #ACCESS projekt tervezett tevékenységei között szerepel az érintett hatóságok érzékenyítése is. A nyelvi akadályokkal való foglalkozás már most hozzájárulhat ennek a tevékenységnek az előkészítéséhez.
Ugyanakkor a nyelvi akadályok tekintetében sokszor nem is csak a hatóságok hozzáállását kell vizsgálni, hiszen bizonyos esetekben az emberek hozzáállásán is múlik a helyzet kezelése.
Az #ACCESS projekt keretében még nem.
Ahol jelentős az igény, ott láthatóan próbálnak reagálni is azokra, Feketeerdőn például szlovák esteket szerveznek, igyekeznek segíteni a szlovák lakosok integrációját a falu közösségébe.
Az előző programidőszakban volt egy LINGLAND nevű projekt (SKHU/1601/4.1/156). Célja a kétnyelvűség erősítése volt a szlovák-magyar határtérségben a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem területén. Bár a projekt eredményei nem tűnnek tartósnak, fel lehet venni a kapcsolatot a megvalósító partnerekkel tapasztalatcsere érdekében.
Igen, számos példa létezik, például:
Kanada kétnyelvűségi irányelvei: Széles körű támogatást nyújtanak a franciául és angolul beszélők számára, beleértve a kétnyelvű közszolgáltatásokat és az oktatást.
Az EU „Your Europe” portálja: minta kétnyelvű adminisztratív webhelyek létrehozásához.
Eskola Futura (Irakaslegaiak AEN) > új támogatási rendszer, amely lehetővé teszi a hallgatók számára a képzéshez és a versenyvizsgákhoz való hozzáférést
Többnyelvű oktatás 1-4 éves korú, iskolán kívüli gyermekek számára (Luxemburg)
A magyar vasúti pályahálózat-működtető kezdeményezése a Magyarország és Szlovákia közötti vasúti árufuvarozás egyszerűsítésére azáltal, hogy a mozdonyvezetőket mentesíti a B1 szintű magyar nyelvtudás követelménye alól, ami gördülékenyebb és hatékonyabb határon átnyúló áruszállítást tesz lehetővé
Az azonosított problémák eltérő megoldási javaslatokat igényelnek. Az első lépésekben a következőkkel kell foglalkoznunk:
| TERÜLET | FŐ AKADÁLY | MEGOLDÁSJAVASLAT |
| közigazgatás | kétnyelvű nyomtatványok és anyagok hiánya | kétnyelvű tájékoztató anyagok és nyomtatványok hitelesített fordításainak bevezetése a határ menti régiókban. Fontos előkészítő lépés lenne annak megvizsgálása, hogy mely esetekben készült már angol nyelvű kiadvány, hiszen ezen esetekben várhatóan önálló információgyűjtésre már nem lenne szükség, csak fordításra. (szinergia az akadállyal: információs hiányosságok) |
| a kormányzati weboldalak fejlesztése a nyomtatványokhoz és információkhoz való kétnyelvű hozzáférés biztosítása érdekében (szinergia az akadállyal: információs hiányosságok) | ||
| mindennapi együttműködés és élet | lehetőség hiánya egymás nyelvének tanulására és gyakorlására | projektfejlesztés kétnyelvű képzések, rendezvények és megoldások előkészítésére az érintett határon átnyúló elővárosi területeken |
| szakmai kommunikáció | műszaki szószedetek hiánya | harmonizált szakmai fogalomszótár készítése (az #ACCESS projekt megvalósításával párhuzamosan kezdődhetne meg a szószedetek fejlesztése) |
A határátkelő szlovák oldalán nincs feltüntetve semmi sem magyar nyelven.
A hatályban lévő törvények alapján, amennyiben az érintett községek lakosságának legalább 15%-át magyarok lakják, joguk van hivatalos ügyek esetében a saját nyelvüket használni. Azonban a törvény nem tér ki a határátkelőket érintő nyelvhasználati kérdésekre, melyek rendezéséhez szükséges lenne a két ország közötti kétoldalú megállapodás.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.