Határon átnyúló turizmus irányítása egy ETT által
A Novohrad-Nógrád Geopark 2008-ban alakult, egy több mint egy évtizedes szakmai előkészítő munkát követően. A közös geológiai örökség megőrzését és természetközeli turisztikai értékesítését célul kitűző kezdeményezés a Bükki Nemzeti Parktól és a Cerová vrchovina CHKO-tól (Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet) indult, de fontos szerepet játszott benne Fülek Város Önkormányzata, a Salgótarjáni Kistérségi Társulás, valamint a Nógrádi Geopark Egyesület is.
Az UNESCO 2010-ben a világ első határon átnyúló geoparkjaként vette fel a kezdeményezést az európai és a globális geoparkok hálózatába. A geoparki címet azonban egy magyarországi cég (a salgótarjáni székhelyű Nógrádi Geopark Nkft., majd Novohrad-Nógrád Nonprofit Kft.) és egy szlovákiai polgári társulás (a füleki székhelyű Združenie právnických osôb Geopark Novohrad-Nógrád) külön-külön tulajdonolja, ami megnehezíti a 68 magyarországi és 24 szlovákiai települést lefedő geopark határon átnyúló, integrált fejlesztését. A magyarországi szervezetnek nem lehetett tagja a Bükki Nemzeti Park, mivel az intézmény nem lehet tag se vállalkozásban, se egyesületben. Az egyetlen jogi forma, amelyben részt vehetnek, az ETT. Ez azért volna fontos, mert a nemzeti park a kezelője a geopark magyarországi területén található geológiai örökségnek. Az UNESCO 4 éves rendszerességű ellenőrzésén a delegáció kifogásolta is, hogy a BNPI nem tud részt venni a közös munkában. A szlovák oldalon létrehozott nonprofit társulás legnagyobb kihívása az anyagiak előteremtése. Az európai és globális tagság ugyanis szükségessé teszi a két hálózat nemzetközi rendezvényein a részvételt, amely esetenként távoli kontinensekre történő utazásokat jelent, és ezek költségeit az egyesület nem tudja biztosítani.
Továbbá, a jelenlegi struktúra rendkívül bonyolult, nehezen átlátható és számos párhuzamosságot tartalmaz, miközben a menedzsment szempontjából a tagi összetétel nem optimális.
A fenti problémákra a megoldás egy közös, határon átnyúló menedzsmentszervezet, amelyhez az uniós EGTC Rendelet biztosíthatja a kereteket. 2011-ben már alakult egy ilyen társulás a térségben, Fülek/Fiľakovo és Salgótarján önkormányzatainak tagságával, a salgótarjáni székhelyű Novohrad-Nógrád ETT, amely azonban szinte kizárólag a magyar oldalon hajtott végre fejlesztéseket, majd a 2015-ös önkormányzati választásokat követően csődbe jutott, és 2018-ban felszámolásra került. Időközben azonban az UNESCO magát a jogi megoldást megfelelőnek találta az európai határon átnyúló geoparkok kormányzásához, ajánlásai közé emelte, és két ilyen geoparkot ma már ETT-k irányítanak.
Mindkét ország honosította a vonatkozó uniós rendeletet.
Uniós rendelet:
Szlovákia:
Magyarország:
Az ETT alapításának jogi akadálya nincs, a jogi eszköz alkalmazásával egy adminisztratív (kormányzási) akadály szüntethető meg.
A tagság által potenciálisan érintett helyi önkormányzatok és a nemzeti park, illetve a fenntartó Agrárminisztérium részéről teljes a nyitottság. Magyar oldalon a Külgazdasági és Külügyminisztérium maximális támogatást nyújt az ETT alapításához, a szlovák oldalon jelenleg az Informatikai és Regionális Fejlesztési Minisztérium az illetékes hatóság, amelynek képviselői nyitottak az alapítás előtti informális egyeztetésekre is.
A partnerek részt vettek az Ipolytarnócon 2024. szeptember 11-én rendezett referenciacsoporti műhelyen, ahol megegyezés született az alapítási folyamat lépéseiről, teendőiről. A CESCI elkészítette az első szövegtervezeteket az ETT egyezményéhez és alapszabályához, megjelölve azokat a pontokat is, ahol az alapítók döntése szükséges. Az ETT alapítása érdekében Salgótarjánnak meg kell szereznie a geoparki cím tulajdonjogát a nonprofit kft.-től, a füleki székhelyű polgári társulásnak pedig nem maradhatnak vállalkozói jogállású tagjai. Jelenleg az érintettek ezeket a feladatokat valósítják meg.
A Karawanken Geopark (AT/SI) és a Muskauer Faltenbogen / Łuk Mużakowa geopark (DE/PL) munkáját egy-egy ETT menedzseli. Előbbitől sikerült megszereznünk az alapszabályt és az egyezményt is. Az ETT formában működő Karawanken-Karavanke UNESCO Global Geopark kilenc osztrák és öt szlovén település együttműködése által segíti elő a fenntartható turizmus megteremtését. Önálló jogi személyiséggel rendelkező társulásként képes határon átnyúló fejlesztéseket megvalósítani a turizmus területén. Az ETT egységes turisztikai termékek és közös menedzsment létrehozásával összefogja a határ két oldalán meglévő természeti és kulturális értékeket.
Az ETT alapítási folyamata 2025-ben elkezdődhet és akár be is fejeződhet.
Vízitúra-vezetők egységes képzése és minősítése
A Duna és annak természetes ágrendszere kiemelkedő vízi turisztikai lehetőségeket kínál a magyar-szlovák határszakaszon. Bár a magyar-szlovák határtérségben egyre nagyobb számban jelennek meg pontszerű vízi turisztikai fejlesztések, a határon átnyúló aktív turisztikai termékek (kétirányú túraútvonalak, túrák) még mindig csak kis számban érhetőek el. Nehezíti a szabályos túraszervezést, hogy jelenleg Magyarországon és Szlovákiában eltérő szabályok szerint történik a vízitúra-vezetők képzése, a biztonsági feltételek betartatása vagy a vonatkozó engedélyek kibocsátása.
Tisztázni érdemes, hogy egy határfolyón ki, milyen képesítéssel, milyen engedéllyel, kikötési tervvel vezethet túrát. Az esetleges jogsértések és szankciók megelőzési módjait fel kell tárni a szolgáltatások kiterjesztése előtt.
A két ország viszonylatában, így a határtérség vonatkozásában az oktatás és túravezetői képzések jelenleg nem egységes elvek alapján működnek. Mivel nincs kommunikáció az érintett szervek között, ezért minden hatóságnak egyszerűbb, ha elfordítja a fejét és a túravezetők saját felelősségre, megfelelő információ híján vezetik a túrákat.
Magyarországon korábban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és más intézmények által szervezett vízi túrákat, vízi táborokat olyan vízi sportokban jártas sportolók vagy önkéntesen jelentkező testnevelő tanárok vezették, akik csak sportoló múltjukra, saját, személyes tapasztalataikra támaszkodtak. Nem kerültek regisztrálásra, nem rendelkeztek sem szakszerű vízitúra-szervezési és -vezetési, sem pedig vízből mentési, életmentési és elsősegélynyújtási szakmai ismeretekkel. Ezért Magyarországon a felnőttképzési rendszerben szakmai végzettséget adó Vízitúra szervező, vízitúra vezető, vízi életmentő (SzPk-00240-19-000) programkövetelmény került rögzítésre. A programkövetelmény olyan modulokra épül, mely megfelel az európai követelményeknek, így az ELESA ajánlások (European LEarning Syllabus for outdoor Animators) moduljainak is, így alapja lehet a közös, magyar-szlovák modulok kialakításáról szóló egyeztetéseknek:
Szlovák oldalon kifejezett vízitúra-vezető képzés nem létezik. A Vöröskereszt nyújt vízimentő-képzést, amely feltétele a vízitúra-vezetésnek. A vízimentő-szolgálat tanfolyamát elvégezni azoknak kötelező, akik vízi utakon megelőző vagy közvetlen mentést végeznek. 5 szint mentén differenciál a képzés, a 3. fokozattól (4,5) már nyílt vízi mentést is végezhet az illető (bronz, ezüst és arany fokozatok szerint, melyek megfelelnek a nemzetközi minősítő képzésnek).
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK), a Magyar Természetjáró Szövetség nagy örömmel vesz részt a további szakértői egyeztetésekben. Szükséges a többi érintett ágazat képviselőinek bevonása és közös egyeztetések kezdeményezése.
Egyeztetések történtek az AÖFK-val, az MKKSZ-szel, nyitottak a további szakértői megbeszélésekre.
IPA Hungary-Serbia – A SWIMLAB projekt célja, hogy képzési és versenyzési lehetőségeket biztosítson a fiatalok számára az úszás terén, hozzájárulva a sportág tömeges népszerűsítéséhez, valamint az úszóközösségek közötti határon átnyúló kapcsolatok fejlesztéséhez. Támogatja az edzőképzést és a búvárkodást is bevezeti Szerbiában a makói szaktudás felhasználásával. A projekt együttműködési tevékenységekkel, rendezvényekkel és lakossági megszólítással erősíti a magyar és a szerb sportszervezetek közötti kapcsolatokat, elősegítve a sport és a közösségi szerepvállalást a határrégióban. A tervezett sportesemények és tapasztalatcserék fenntartható, hosszan tartó partnerséget teremtenek a résztvevők és a vízisportok szerelmesei között a határ mindkét oldalán. A közös edzések és versenyek minden korosztály számára nyitottak, különös tekintettel a fiatal tehetséggondozásra és a széleskörű közösségi részvételre.
Az aktív turizmust élénkítené a határfolyókon a harmonizált szabályozási háttér és a képzettségek kölcsönös elismerése. Közös alapot teremthet és segítheti a harmonizációt a korábban több uniós ország együttműködésében (magyar partnerséggel) fejlesztett ELESA projekt keretében született minimumkövetelmények alkalmazása. Az ELESA projekt célja olyan általános követelményrendszer megtervezése volt, amely egy átfogó, innovatív tanulási tantervből áll a szabadtéri animátorok számára, amely az egész életen át tartó tanulás programjával és az EQFOA és CLO ágazati Leonardo projektek eredményeivel összhangban épült fel, és amely használható a felsőoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben egyaránt.
A határon átnyúló vízitúra-vezetés és szervezés több ágazatot érint. Főként a turisztikai ágazatot érintő probléma, de emellett érinti az oktatás (felnőttképzés), a természetvédelem (korlátozások), a közlekedés (Hajózási Szabályzat) területét is. Ágazatok közötti koordinációval és szakértői egyeztetésekkel van lehetőség egy megoldási útvonalat kidolgozni az érintett felekkel.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.