Magyarországon és Szlovákiában egyaránt tendencia, hogy évről évre nő a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma. A sajátos nevelési igény egy gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, tanulóknak. A jogosultságot szakértői bizottság állapítja meg, kategóriái: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal élő vagy halmozottan sérült. Bár eltérő struktúrában foglalkoznak az oktatási intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, a diagnosztizálásuk alapjául szolgáló módszerek (pl. DSM-V) megfelelnek a nemzetközi és uniós besorolásoknak. A diagnózist megállapító határozatok kölcsönösen elismerhetőek, vagy részben elfogadhatóak lennének, annak érdekében, hogy a vizsgálatok menete gyorsabb, a várakozási idő rövidebb legyen a határ túloldalára költöző, érintett családok esetében.
Külföldi állampolgárságú gyerek esetén a magyar köznevelési rendszer a gyerekeket újra vizsgálja, akkor is, ha van egy külföldi kódja. Ez azért indokolt, mert az oktatási intézményt a gyerek részére a szakszolgálatok jelölik ki. A vármegyékhez rendelt jog szerint valamennyi SNI-s gyerek intézményét a vármegyei bizottságoknak kell kijelölni és egyben részletezni, hogy milyen fejlesztést kapjon az adott oktatási intézményben, emellett milyen könnyítéseket kaphat (eszközhasználat engedély/számológép, tantárgyi mentesség, stb.). Viszont a nemzetközileg elismert besorolású kódok alapján a vizsgálat jóval rövidebb és egyszerűbb lehetne.
A két országban eltérő a pedagógusok felkészítése: míg Szlovákiában az inklúziós rendszer révén a pedagógusoknak felkészülteknek kell lenniük az SNI-s gyerekek kezelésére, addig ez a felkészültség/képzés Magyarországon önkéntes és választható.
Magyarországon a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsági tevékenység keretében a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít. A vizsgálat hivatalból, a szülő vagy oktatási intézmény kérésére indul. A szakértői bizottság vizsgálja a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultságot; a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséget; valamint a sajátos nevelési igényt (a mozgásszervi, az érzékszervi, értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar).
A szakértői bizottság a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában részt vevő köznevelési és szakképző intézményeket tartalmazó intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azon intézményekről és lehetőségekről, ahol a gyermek fejlesztő nevelésben-oktatásban vehet részt, tankötelezettségének eleget tehet.
Magyarországon és Szlovákiában a vizsgálatot végző pedagógiai szakszolgálatok nagyon hasznosnak tartanának bármilyen közelítést, gyakorlatot, ami lehetővé teszi a megnövekedett esetszám és munkateher, a várakozási idő csökkentését. A magyar köznevelési államtitkár válasza szerint a szakértői vélemény, a külföldi diagnózisok elismerése köznevelési, szakképzési, felsőoktatási szinten egyaránt fennáll.
A köznevelésért felelős államtitkár megkeresése megtörtént, válaszában nem zárkózott el a külföldi állampolgárok esetében történő elismeréstől, annak jogi hátterére utalva.
A Magyarországon működő pedagógiai szakszolgálatok jellemzően a Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok ellátását végzik, de a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 92. § (3) bekezdése értelmében, a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár a pedagógiai szakszolgálatokat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe, ha:
A jogszabály nem rendelkezik azonban egyértelműen a pedagógiai szakszolgálat által követendő eljárásról, de megengedő.
A Rendelet arról is rendelkezik a 45/B. §-ában, hogy ha a gyermek, tanuló, kérelmező olyan, külföldön kiállított, hiteles magyar fordítású dokumentummal rendelkezik, amely a magyar jogszabályok szerinti sajátos nevelési igényt, fogyatékosságot igazolja, akkor a szakértői bizottság a szakértői véleményét a külföldi dokumentum által jelzett sajátos nevelési igény, fogyatékosság tekintetében külön vizsgálat nélkül is elkészítheti.
A közös képzések tekintetében magyar oldalon tankerületi szinten rendelkezésre áll képzési anyag pedagógusok részére az SNI-s gyerekek képzésével kapcsolatban, annak elvégzése egyelőre nem kötelező. Egy közös projekt keretében kialakított módszer segítheti a határtérség pedagógusait az integrált oktatás technikáinak megismerésében, tapasztalatcserében.
ENI CBC 2014-2020 Románia – Moldovai Köztársaság: Együtt a sajátos nevelési igényű gyermekek jobb oktatási integrációjáért. A projekt célja, hogy biztosítsa mindkét ország sajátos nevelési igényű gyermekeinek minőségi oktatáshoz való hozzáférését egy határon átnyúló oktatási hálózat létrehozásával Botoșani megye és a Bălți járás között. Ennek megfelelően 10 oktatót képeztek tovább annak érdekében, hogy elősegítsék 200 különböző tantárgyból tanító tanár képzését 10 különböző iskolából Botoșaniban és Bălțiben.
A magyar jogszabályokban jelenleg nem szabályozott, hogy mi a teendő külföldi gyermek érkezése esetén. Segítené a túlterhelt szakszolgálatok munkáját, ha jogszabályban rögzítésre kerülne a nemzetközi/uniós kódok és határozatok kölcsönös elismerése, emellett jelentős időmegtakarítást jelenthetne a hosszú várólisták esetében a családok részére is. Olyan gyakorlat (akár közös határozati rész) kidolgozása szükséges, mely napi szinten megkönnyíti a pedagógiai szakszolgálat munkáját.
A pedagógusok jelenleg nem rendelkeznek mindkét országban speciális ismeretekkel az SNI-s gyerekek képzésére vonatkozóan.
Egy közös képzési program egyedi módszerekkel segíthetné az SNI-s gyermekek felzárkóztatását egy olyan integrált környezetben, melyben egyidejűleg a többi gyerek fejlődési üteme is fenntartható.
Jelenleg a sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálata esetén a nemzetközileg használt diagnosztikai rendszerek átjárhatóságot biztosíthatnak az SNI-besorolások között. A komplex diagnosztikus tevékenységet a szakszolgálatok a DSM, BNO és FNO tartalmainak alapvető figyelembevételével látják el.
A szakértői vélemények tartalmának közelítése jelentősen megkönnyíti a pedagógiai szakszolgálatok munkáját. Magyarországon a szakértői vélemény tartalma:
A megoldás csökkentené a szakértő munkaterhét és a gyerek/szülők várakozási idejét, így a gyermek előbb jut megfelelő intézménybe a szomszédos országban.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.