Napjainkban egyre többen vásárolnak helyi termelőktől a tagállamokon belül, ám a helyi termelők csak nagyon bonyolult és drága módon árusíthatnak a határ túloldalán, amit elsősorban a tagállamoknak a saját agrár termelőik védelmében hozott intézkedései okoznak. A határon átnyúló rövid ellátási láncok kialakítása, a határ túloldaláról érkező helyi termékek közétkeztetésbe történő bevonása pedig egyelőre lehetetlen, pedig számos határ menti funkcionális vonzáskörzetben kialakítható lenne fizikailag.
Jelenleg a nemzeti szintű jogszabályi környezet meglehetősen szűk terepet hagy a helyi termékek határon átnyúló értékesítése számára: azokat vagy üzemi keretek között kell előállítani, vagy helyben kell a vásárlók részére értékesíteni (ilyenkor a vásárló megy át a határon, nem a termelő), vagy valamilyen köztes értékesítő szervezetet kell alapítani, amely aztán továbbértékesíti a terméket a harmadik felek felé (beleértve a határon túli vásárlókat is). Ennek legfőbb oka, hogy nem biztosított a nyomonkövethetőség és a minőségbiztosítás határon átnyúlóan, csak üzemi méret esetén.
Magyarországon a vonatkozó jogszabályok támogatják a családok gazdasági szerepének erősítését, tekintve, hogy a mezőgazdasági termelés gerincét a családi gazdaságokon alapuló termelési forma határozza meg. A generációkat átfogó keretekben végzett termelési tevékenység képes tartósan biztosítani a vidék megtartó erejét és gyarapodását, egyben hosszú távon biztosítja a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzését és alkalmazkodóképességének erősítését. A kis mennyiségben termelő, azaz a marginális és helyi értékesítés célját kielégítő helyitermék-előállítást az uniós jog megengedi, könnyített higiéniai szabályokkal támogatja. Így különösen lehetővé teszi a hagyományos módszerek folyamatos használatát az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának vagy forgalmazásának bármely szakaszában, valamint az ezekhez szükséges létesítmények követelményeivel kapcsolatban.
A kis mennyiségű alaptermékre vonatkozóan a tagállam saját hatáskörben dönti el, hogy alkalmazza-e az élelmiszeripari vállalkozásokra vonatkozó általános uniós szabályokat is ezen termékekre, vagy a lehetséges „kivétel” alapján, saját, nemzeti hatáskörben alkotja meg az élelmiszerbiztonsági, -higiéniai szabályokat. A magyar kultúrában gyökerező hagyományok támogatása érdekében a magyar jogalkotó a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet megalkotásával a „kivétel” mellett döntött, tekintve, hogy akkoriban az volt az elsődleges prioritás, hogy minél szélesebb körben tudjanak országon belül elterjedni a helyi termékek.
Magyarországon a kistermelő a kistermelői élelmiszert a végső fogyasztónak:
Ha a kistermelő természetes személy, kistermelői élelmiszer termelését, előállítását és értékesítését
Szlovákiában a saját alaptermékek kismennyiségű termékké való feldolgozásának feltételeit kormányrendelet szabályozza, amely meghatározza a kismennyiségű növényi és állati eredetű alaptermék, tej és tejtermékek végső fogyasztónak és kiskereskedelmi intézményeknek történő értékesítésének egészségügyi követelményeit. A rendelet kiegészítése lehetővé teszi kismennyiségű saját termék olyan saját helyiségben való feldolgozását, amely nem hatóságilag jóváhagyott üzemegység, de a helyiségnek meg kell felelnie az egészségügyi előírásoknak.
Személyek köre, akik ezzel foglalkozhatnak:
Minden csoportra más-más szabályozás vonatkozik az alapítás, az adott vállalkozás megalapításához szükséges dokumentumok, az adózási és bejelentési kötelezettség tekintetében.
Az értékesítés történhet a kis mennyiségű értékesítésre vonatkozó szabályok alapján:
Magyarországon jó együttműködést sikerült kialakítani az Agrárminisztérium élelmiszerbiztonságért felelős területével. Részben figyelembe vették a CESCI korábbi, második jogi akadálymentesítési projektjének megállapításait a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet előkészítésénél, mely a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről és azok könnyítéséről szól, segítve a hazai kistermelőket és a „kisüzemi” élelmiszer-előállítókat. Az alaptermék és az abból előállított termékek mennyiségi határainak bővítése mellett bővült az értékesítési lehetőség házhozszállítással, csomagküldési pont vagy automata igénybevételével. Az új lehetőség közelítést jelent a két ország szabályozásában.
Releváns hatóságok a magyar oldalon:
Szlovákiában is támogatott az online termékértékesítés azon helyi termékek esetében, amelyek megfelelnek az élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Szlovákiában magyar termékeket is lehet online értékesíteni, de meg kell felelni a szlovák e-kereskedelmi jogszabályoknak, és ha az eladások meghaladják a vonatkozó értékhatárt, akkor szükség van szlovákiai áfa-regisztrációra.
Releváns hatóságok a szlovák oldalon:
A CESCI korábbi jogi akadálymentesítési tanulmánya kapcsán is történtek személyes egyeztetések, az #ACCESS projekt keretében jó kapcsolatot sikerült kialakítani az interjúzások során a magyar és szlovák agrárkamarákkal. Felvettük a kapcsolatot a Kislépték Egyesülettel is, mely a kistermelők, családi gazdaságok, agroturisztikai szolgáltatók és a helyi élelmiszer-rendszerek, a rövid ellátási láncok (REL) ügyeiért dolgozik.
Gorizia/Nova Gorica testvérvárosokban valósították meg a Gorizia Zöldség Kertek programot az Európai Unió és a szlovén állam finanszírozásával az Észak-primoskai Helyi Vidékfejlesztési Ügynökség és a Friuli – Venezia Giulia tartomány Nemzeti Szövetkezetek Szövetsége együttműködésével. Kialakításra került egy virtuális piactér, ahol az internetes rendelés átadási pontja az olasz Sant’ Andreaban (Štandrež) található. Terveik között van a zöldségek és gyümölcsök házhozszállítása is. A kezdeményezés fő szempontja, hogy minél több kis mennyiségben előállító termelőt köztes kereskedő bevonása nélkül kössenek össze minél több közvetlen fogyasztóval.
Élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság a balti régióban. A projektben német, svéd és lengyel élelmiszer higiéniai hatóságok működtek együtt, hogy összehangolják a közösségi, harmonizált élelmiszer-szabályok értelmezését. A cél az volt, hogy a kisléptékű halfüstölők higiéniai ellenőrzésére harmonizált eljárást dolgozzanak ki, és együttműködjenek az ellenőrzések egységesítésében. A projekt egyik kimenete egy olyan kiadvány elkészítése volt, amely a határon átnyúló kereskedelmet folytatók számára alkalmazandó jogszabályokról ad tájékoztatást. A projektben résztvevők egy közösen kialakított kérdőívet és közösen kidolgozott higiéniai ellenőrzési elveket állítottak össze, amellyel a határon átnyúló értékesítés akadályainak lebontását célozzák meg.
Point of Single Contact svéd portál: több, a kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez szükséges nyomtatvány letölthető, pl. utcai mozgóárusok bejelentő lapja, amely bejelentő lap a svéd mellett angolul is szerepelteti a kitöltendő rublikákat; a nyomtatvány külön felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben élelmiszert kívánnak értékesíteni, úgy az egészségügyi hatóságot kell megkeresni.
Meg kell vizsgálni az önálló magyar és szlovák nemzeti szabályozást (és azok lehetséges módosítási lehetőségeit) a helyi termékek határon átnyúló értékesítése kapcsán. Megoldás lehet olyan bilaterális megállapodás kötése is, mely kifejezetten a határtérség helyi termelőire állapít meg szabályokat, figyelemmel a határon átnyúló értékesítésre is.
A kezdésként megvizsgálandó szabályozási területek, kérdések a következők:
További adminisztratív közelítések biztosításának megvizsgálása az alábbi területeken:
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.