Helyi termékek a határ két oldalán: újabb szakértői egyeztetés a magyar-szlovák értékesítési akadályok csökkentéséről az #ACCESS projekt keretében

2026. január 14.

Helyi termékek a határ két oldalán: újabb szakértői egyeztetés a magyar-szlovák értékesítési akadályok csökkentéséről az #ACCESS projekt keretében

2026. január 14.

2026. január 13-án magyar-szlovák szakértői találkozót tartottunk a határ menti térségekben előállított helyi termékek határon átnyúló értékesítésének támogatásáról. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők közösen áttekintsék: milyen jogszabályi és gyakorlati akadályok nehezítik ma a kistermelők és a rövid ellátási láncok (REL) működését a két ország között, és milyen lépésekkel lehet elindulni a megoldások felé. A háttérben az a közös felismerés áll, hogy a helyi, jó minőségű élelmiszer ellátásbiztonsági, gazdasági és közösségi szempontból is kulcs lehet az elszigeteltebb határ menti régiókban – ehhez azonban a szabályozási és adminisztratív környezetnek is „életszerűen” kell működnie.

A találkozón dr. Fekete Katalin ismertette a beazonosított 12 „alakadályt”, amelyek a határon átnyúló értékesítési megoldásokat jelenleg visszafogják. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legnagyobb nehézséget nem egyetlen szabály, hanem sok apró eltérés együttese okozza: az élelmiszerhigiénia (amelyben az EU több ponton tagállami mozgásteret enged), a területi és mennyiségi korlátok, az eltérő fogalmak (pl. REL, kistermelő), az adózás és a bizonylatolás mind olyan területek, ahol a határ valódi választóvonalként működik. Külön hangsúlyt kapott, hogy az innovatív értékesítési formák – például automaták, közösségi rendszerek, többtermelős értékesítési pontok – gyakran éppen a legbonyolultabb adminisztrációs kérdéseket hozzák felszínre.

Az értekezlet során több gyakorlati példa is segített érthetővé tenni, hogy miért kritikus a számlázási és felelősségi rend tisztázása. Ángyán Balázs (számlázz.hu) bemutatta: bár Szlovákia és Magyarország ugyanabban az uniós keretben működik, a számlázási és adatszolgáltatási rendszerek még évekig eltérhetnek, ráadásul a több szereplős tranzakciók (platformok, közreműködők, automatás értékesítés) csak előzetes megállapodásokkal és jól megtervezett működési modellekkel tarthatók jogszerűen. Az előadás fontos eleme volt, hogy az ügyvezető már a találkozón konkrét megoldási javaslatokat is vázolt a felmerült bizonylatolási problémákra, különösen az innovatív értékesítési csatornákhoz kapcsolódó e-nyugtaadási és „összesített” bizonylatolási helyzetek kezelése kapcsán. A Foodora-példa szemléletesen mutatta meg a logikát: a fogyasztó egy rendelést lát, a háttérben viszont több szolgáltatás (étel, szállítás, közvetítés) és több szereplő áll – mégis tipikusan egyetlen számlát kap, mert a felek a számlázási terheket szerződéses keretek belül rendezik.

A határon átnyúló lehetőségek vizsgálatakor Mgr. Eva Janičková egy jogi mélyelemzés keretében áttekintette a szlovák, cseh és magyar szabályozások közötti különbségeket, különösen az értékesítési csatornák, mennyiségi korlátok és a „helyi jelleg” megőrzésének szempontjából. Az egyeztetés záró részében a résztvevők a következő lépésekre fókuszáltak. Holop Szilveszter (Interreg HUSK Közös Titkárság) a projektfejlesztők számára azt a kockázatot emelte ki, amikor infrastruktúra épül (automaták, piacok, platformok), de nincs mögötte megszervezett termelői hálózat, logisztika és kereslet – ez hosszabb távon az EU-forrásokba vetett bizalmat is ronthatja. Dr. Szegedyné Fricz Ágnes és Deák Ferenc kiemelték: a gyakorlati útmutatók (kistermelői és vendéglátó útmutató) frissítése folyamatban van, és érdemes lenne a kétoldalú tapasztalatokat akár közös, kétnyelvű „közösségi útmutatóban” is összefoglalni. A résztvevők emellett egy osztrák tanulmányút előkészítését is napirendre vették, hogy bevált gyakorlatok alapján lehessen tovább pontosítani a javaslatokat.