Az #ACCESS szakértői interjú keretében vizsgálta a többnyelvű kommunikáció és a mesterséges intelligenciával támogatott nyelvi eszközök lehetőségeit

2026. június 02.

Az #ACCESS szakértői interjú keretében vizsgálta a többnyelvű kommunikáció és a mesterséges intelligenciával támogatott nyelvi eszközök lehetőségeit

2026. június 02.

A megbízható többnyelvű tájékoztatás fontos feltétele annak, hogy a mindennapi határon átnyúló mobilitás egyszerűbbé váljon a magyar-szlovák határtérségben. Az #ACCESS projekt keretében azokat a jogi és adminisztratív akadályokat vizsgáljuk, amelyekkel a határ mentén élők, dolgozók, tanulók vagy közszolgáltatásokat igénybe vevők találkozhatnak. A projekt tevékenységei során visszatérő problémaként jelent meg, hogy nem mindig áll rendelkezésre közérthető és hiteles közérdekű információ magyarul és szlovákul egyaránt.

A lehetséges megoldások jobb megértése érdekében a #ACCESS projektcsapata 2026. június 1-jén szakértői interjút készített Spiegl Évával, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának magyarországi képviselőjével. A beszélgetés középpontjában a többnyelvű kommunikáció, a fordítási munkafolyamatok, a terminológiai erőforrások, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott nyelvi eszközök határon átnyúló alkalmazhatósága állt.

Az egyeztetés megerősítette, hogy a gépi fordítás és az MI-alapú eszközök hasznos támogatást nyújthatnak, de szerepük nagyban függ a szöveg típusától és az adott információ kockázati szintjétől. Az olyan eszközök, mint az eTranslation, különösen az uniós vonatkozású, formális vagy terminológiailag érzékeny szövegek esetében lehetnek relevánsak, míg az állampolgároknak szóló tájékoztatás gyakran közérthető megfogalmazást, gondos szerkesztést, illetve nagyobb jelentőségű ügyekben emberi ellenőrzést igényel.

Spiegl Éva, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóság

A beszélgetés egyik fontos témája a terminológia szerepe volt. Az interjú rámutatott, hogy számos jogi és közigazgatási fogalom nem feleltethető meg egyszerűen egymásnak a különböző nyelvek és közigazgatási rendszerek között. Ilyen esetekben önmagában a fordítás nem mindig elegendő: a félreértések elkerülése érdekében rövid magyarázatokra, kontextusra és szakértői validációra is szükség lehet.

Az egyeztetés során szó esett az EU többnyelvű terminológiai adatbázisáról, az IATE-ről, valamint az eTranslation glosszáriumfunkciójáról is mint olyan eszközökről, amelyek hozzájárulhatnak a magyar-szlovák és szlovák-magyar kommunikáció következetességének javításához. Ezek különösen akkor lehetnek hasznosak, ha visszatérő közigazgatási, jogi vagy ágazati szakkifejezésekkel kell dolgozni.

A beszélgetés érintette a honlapfordítás, az adatvédelem és az MI-alapú eszközök közintézményi használatának felelős kérdéseit is. Visszatérő megállapítás volt, hogy az automatikus fordítás segítheti a megértést, de nem tekinthető hivatalos jogértelmezésnek. Az állampolgároknak szóló tájékoztatás esetében ezért továbbra is fontos az egyértelmű figyelmeztetések használata és a fordítandó tartalmak körültekintő kiválasztása.

Az interjú hasznos szempontokat adott az #ACCESS projekt további szakmai gondolkodásához arról, hogy a meglévő uniós nyelvi erőforrások, a terminológiai munka és a felelős fordítási munkafolyamatok miként járulhatnak hozzá a határtérség többnyelvű közérdekű tájékoztatásának fejlesztéséhez.