Pozsony környezetében tipikus nagyvárosi szétterjedés figyelhető meg, de határon átnyúló jelleggel. A legutóbbi népszámlálások szerint Pozsony határon átnyúló nagyvárosi vonzáskörzetében összesen több mint 13.000 szlovák állampolgár él (Ausztriában 7.540-en, Magyarországon 5.465-en), ami összességében és egyenként több, mint 6 Pozsonyon belüli kerület lakossága. Mivel a határ túloldalára költözött szlovákok döntő többsége továbbra is Pozsonyban dolgozik, tanul, az ottani szolgáltatásokat veszi igénybe, a főváros gazdagodásához aktívan járul hozzá, az ő igényeiket a fővárosi lakosságéhoz hasonlóan kellene figyelembe venni. Ezt támasztja alá az is, hogy a kitelepült szlovákok Rajkát Pozsony hatodik kerületének, illetve Kis-Pozsonynak hívják.
A szlovák főváros szétterjedése az osztrák és a magyar oldalon számos konkrét problémát idéz elő, főként a kiköltözőknek. Sürgős esetben nem tudják a szlovák mentőszolgálatot elérni, és egyelőre a mentőautók át sem mehetnek a határon. Gondot jelenthet számukra a különféle engedélyek beszerzése, az adminisztratív ügyintézés, a nyelvismeret hiánya miatt. Az időskori szociális ellátás a határ túloldalán eltöltött munkaévek során befizetett szociális hozzájárulás területhez kötöttsége miatt jelenthet akadályt stb.
A kiköltözésnek ugyanakkor az egész régiót érintő hatásai is vannak. Az ingázás nagy forgalmat generál, elsősorban individuális közlekedési eszközökkel, ami nehezíti a városközpontba bejutást, a környezetbarát közösségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése elengedhetetlen csakúgy, mint a kerékpárutak kiépítése. Az újabb és újabb lakóövezetek látványosan csökkentik a beépítetlen zöldterületek arányát, rontva a környezet minőségét, miközben a felduzzadt lakosságszámú kistelepülések önkormányzatai számára komoly kihívást jelent a közszolgáltatások színvonalának fenntartása.
A problémák komplexitása szükségessé teszi az eltérő közigazgatási rendszerű három ország szereplőinek koordinált együttműködését, amelyhez egy kormányzási struktúra kialakítása jelentheti a megoldást. Ez a struktúra biztosíthatná a koordinált tervezési-fejlesztési munkát.
Az önkormányzatok társulásának egyik országban sincs akadálya, a határon átnyúló együttműködést pedig az Európa Tanács helyi önkormányzatokról szóló, 1985-ben elfogadott Chartájának a magyar és a szlovák jogrendbe ültetése garantálja.
Az osztrák oldallal Pozsonynak már sikerült létrehoznia a kormányzási struktúrát, BAUM néven (Bratislava územný manažment, Bratislava Umland Management), amely egy Interreg CBC-projektként indult 2011-ben, de fokozatosan egy állandó menedzsmentszervezet kialakulásához vezetett, két további projekt segítségével. Jelenleg az együttműködés intézményesítése zajlik, egy munkaközösség (Arbeitsgemeinschaft) létrehozása a cél. Ezt egy politikai grémium fogja vezetni, amelynek a munkáját egy szakmai irányító testület, valamint a már ma is működő kétfős baum_cityregion iroda fogja segíteni. A BAUM működésének fontos eleme az érintett polgármesterek éves szintű találkozója.
Hasonló instancia a magyar vonzáskörzetre vonatkozóan nem jött még létre.
Pozsony Fővárosi Önkormányzata nyitott a BAUM-hoz hasonló szervezet létrehozása irányában. A referenciacsoporti műhelyen részt vevő magyarországi önkormányzati vezetők szerint is szükség volna egy koordináló szervezetre.
2024 novemberében a baum_cityregion iroda pályázatot nyújtott be a MOT és az AEBR által a DG REGIO megbízásából megjelentetett ‘Resilient Borders’ pályázat felhívására. A pályázat célja a BAUM struktúra magyarországi lábának létrehozása, illetve a közös, határon átnyúló fejlesztési témák beazonosítása.
Számos határon átnyúló metropolisz övezetben hoztak létre kormányzási formákat, pl. Strasbourg, Basel, Koppenhága, Genf stb. térségében. Az ESPON program keretében megvalósított METROBORDER – Cross-Border Metropolitan Regions című projekt 2009-2010-ben kilenc határon átnyúló fukncionális városi körzetet vizsgált (köztük a Bécs központú, Pozsonyt is magába foglaló Centrope régiót), és javaslatokat fogalmazott meg a stratégiai tervezés és kormányzás megoldásaira vonatkozóan.
A cél, hogy létrejöjjön egy állandó struktúra a magyar oldali megyei és helyi önkormányzatok részvételével, amely koordinálni tudja a szlovák fővárossal az együttműködést, valamint hogy ez a struktúra szervesen épüljön bele a most alakuló szlovák-osztrák munkaközösségbe, így biztosítva a háromoldalú régió integrált és harmonikus fejlesztését, a sokféle akadály felszámolását.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.