Határon átnyúló betegellátás

A határon átnyúló akadály lényege

Bár a 2011/24/EU Irányelv lehetővé teszi, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások igénybevétele rendkívül ritka a magyar-szlovák határon. A kivételt az esztergomi Vaszary Kolos Kórház jelenti, ahol azonban nem az irányelv alapján, hanem üzleti jelleggel látják el a szlovák Dôvera Egészségbiztosító szerződött betegeit egy 2004-ben aláírt, majd 2009-ben megújított szerződés alapján.

A betegmigráció hiányát elsősorban az okozza, hogy nem létezik a két ország között olyan megállapodás, amely a határ túloldalán rendszerszerűen igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzügyi térítési feltételeket tisztázná. Ennek eredményeként egyrészt a két ország egészségügyi hatóságai párhuzamosan fejlesztik kapacitásaikat, másrészt a potenciális területi komplementaritásokat nem használják ki.

Így fordulhat elő, hogy míg a révkomáromi, korszerű kórházban az MR-berendezéshez a szlovák egészségbiztosító naponta 10 vizsgálathoz biztosít forrást, ami félnapos használatot jelent, addig a komáromi betegeket Tatabányán hasonló rendszerben vizsgálják ki. Mivel a nagy értékű diagnosztikai berendezések beszerzése és működtetése rendkívül költséges, és az ezeket működtető személyzetből mindkét országban hiány van, racionális volna a kapacitások megosztása és közös finanszírozása. A példaként szolgáló esetben az MR-berendezés egész napos használata lehetővé tenné, hogy a komáromi páciensek a lakóhelyükhöz közel, sorban állás nélkül vegyék igénybe ezt a diagnosztikai szolgáltatást, az eszköz pedig jobban legyen kihasználva a magyar egészségügyi biztosító (NEAK) társfinanszírozásával.

Ennél is alapvetőbb problémáról számoltak be a balassagyarmati műhelyen részt vevő, kis településeket képviselő szlovákiai polgármesterek. Az ő esetükben a balassagyarmati kórház közelebb fekszik, és több szakmával rendelkezik, mint a közelben található szlovákiai kórházak. Az itt élő lakosok ellátása magasabb színvonalú és gyorsabb lehetne, ha a magyar oldalon vehetnék igénybe a kezeléseket. Ez egyben a magyar oldali kórháznak is előnyös volna, mivel a szakember-utánpótlást jelentő rezidenseket csak akkor fogadhatják, ha van a kórházban vezető orvos. A vezető orvosok foglalkoztatásának viszont a megfelelő betegszám a feltétele, amit a kisebb, határszéli kórházak nem tudnak biztosítani a “féloldalas” (180 fok) ellátási körzetük miatt.

Helyzetismertetés

A magyar oldalon felállított minisztériumi szintű határon átnyúló egészségügyi munkacsoport felületesen foglalkozott a kérdéssel, amelyre vonatkozóan dr. Balogh Tamás jóvoltából a CESCI jogi akadálymentesítési projektje keretében már készült két átfogó elemzés (2018-ban és 2019-ben; 2021-ben a COVID hatásaival is foglalkozott a szervezet).

A két ország között lényeges különbség, hogy a szlovák oldalon hárompilléres biztosítási rendszer működik, míg a magyar oldalon a magánbiztosítási rendszert a 2010-es évek elején adminisztratív eszközökkel jelentősen korlátozták. Ennek köszönhető, hogy Esztergomban egy szlovák magánbiztosító betegeit el tudják látni, ugyanakkor ez fordítva nem lehetséges.

A téma előzményei

Nem, de a mentőszolgálati együttműködés várhatóan ki fogja kényszeríteni a kórházak közötti szorosabb együttműködést, hiszen a mentőautóknak valahova be kell szállítaniuk a betegeket.

Azonosított jó példák

Számos jó példa ismert egész Európából, a gmündi osztrák-cseh járóbeteg-ellátástól a francia belga határon átnyúló egészségügyi ellátási zónákon át a Pireneusokban közösen üzemeltetett spanyol-francia Cerdanya Kórházig.

A francia-belga határon 2008 és 2015 között alakítottak ki összesen hét ellátási körzetet (ZOAST: Zones Organisées d’Access aux Soins Transfrontaliers – Határon Átnyúló Ellátási Szervezett Zónák), amelyeken belül a francia és belga páciensek korlátozás nélkül vehetik igénybe az ott mindkét országban elérhető egészségügyi szolgáltatásokat. A szabad betegmozgás alapját egy 2005. június 1-jén a két kormány által aláírt keretmegállapodás biztosítja, amely alapján regionális együttműködési megállapodásokat kötöttek az érintett egészségügyi és betegbiztosítási intézmények a konkrét zónák kijelöléséről, valamint a szolgáltatások igénybe vételének és finanszírozásának módjáról. Évente mintegy 20 000 páciens kezelését oldja meg a rendszer.

Előzetes célkitűzések

Első lépésként egy átfogó elemzést kell készíteni az elérhető kapacitásokról a határmenti zónában, ami alapjául szolgálhat a kapacitások megosztásának és a közös finanszírozásnak. Ezt követően egy olyan modellt kell kialakítani, amely biztosíthatja a térítési transzferek egyensúlyát. Ez lehet az alapja a két kormány és a két állami betegbiztosító közötti megállapodásnak, amelyhez a francia-belga egyezmény biztosíthatja a mintát. Ugyancsak a belga-francia rendszer szolgálhat példaként az ellátásokkal kapcsolatos statisztikai adatok módszeres gyűjtésére és felhasználására, egy területi obszervatórium keretein belül.

Hírek

Sikeres workshop a határon átnyúló egészségügyi együttműködésről Ipolyságon az #ACCESS projekt keretében

Sikeres workshop a határon átnyúló egészségügyi együttműködésről Ipolyságon az #ACCESS projekt keretében

A régióban működő három kórház képviselői, a szomszédos regionális önkormányzatok, a minisztériumok és a regionális fejlesztési és egészségügyi szakértők 2025 ...
Úton a szlovák-magyar határon átnyúló mentési együttműködésről szóló megállapodás felé

Úton a szlovák-magyar határon átnyúló mentési együttműködésről szóló megállapodás felé

Az Interreg Magyarország-Szlovákia Program által támogatott #ACCESS projekt célja a Szlovákia és Magyarország között továbbra is fennálló, határon átnyúló jogi ...
Előkészítő találkozó a szlovák-magyar határon átnyúló mentőszolgálatról

Előkészítő találkozó a szlovák-magyar határon átnyúló mentőszolgálatról

A Szlovák Országos Sürgősségi Központ meghívására november 18-án Pozsonyban találkoztak az osztrák és magyar mentőszolgálatok képviselői. A találkozó célja az volt, ...

Jó példák

Egészségügyi tudásközpont a Felső-Rajna vidékén

Egészségügyi tudásközpont a Felső-Rajna vidékén

A három ország által határolt Felső-Rajna vidék egy mélyen integrálódott határzónának minősül Európában, az egészségügyi projektek megvalósítása során mégis újabb ...
ETT GO (SALUTE-ZDRAVSTVO projekt)

ETT GO (SALUTE-ZDRAVSTVO projekt)

Az ETT GO, a 2014-2020-as olasz-szlovén Interreg program keretében, betegellátás javítását célzó projektet valósított meg. A SALUTE-ZDRAVSTVO elnevezésű integrált területi ...
Nemzetközi egészségügyi kártya (eGCi/eIZOM)

Nemzetközi egészségügyi kártya (eGCi/eIZOM)

2013 óta a Maas-Rhein Eurorégió területén egységes egészségügyi kártyarendszer működik, amely lehető teszi a jogosultságigazolások gyors és biztonságos áttekinthetőségét ...
Határon átnyúló egészségügyi központ az osztrák-cseh határon

Határon átnyúló egészségügyi központ az osztrák-cseh határon

Az Alsó-Ausztriai Egészségügyi Ügynökség ernyőszervezetként több kórházat és idősellátásért felelős intézményt ölel fel. A határtérségben élők egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférésének ...
Cerdanya határon átnyúló kórház

Cerdanya határon átnyúló kórház

A Pireneusok mentén húzódó spanyol-francia határtérségben a kórházi ellátáshoz való hozzáférés sokáig nehézséget okozott. A probléma főleg a franciaországi pácienseket ...
ZOAST: A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hét zónája

ZOAST: A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hét zónája

2008 és 2015 között, a francia-belga határszakaszon hét határon átnyúló egészségügyi zónát hoztak létre, amelyeken belül a betegek adminisztratív és ...

Akadályok

Szakorvosi vizsgálatról szóló igazolás elfogadása

Bejelentett akadály

Szakorvosi vizsgálat miatti távolmaradás esetén nem fogadják el az erről szóló szlovák igazolást a magyar munkahelyeken.

Szakértői válasz

A magyar munkajog nem ismeri a Szlovákiában bevett egynapos orvosi igazolásként működő intézményt. Hivatalosan a magyar munkaadó a munkaviszony keretében foglalkoztatott esetében nem köteles elfogadni sem papír, sem elektronikus formában a szakorvosi kivizsgálásról szóló egy napra szóló, pecséttel ellátott orvosi igazolást. A szlovák gyakorlatról tájékoztattuk a magyar Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Általános Igazgatási Főosztályát. Az eltérő szabályozás és gyakorlat közelítésének vizsgálatára a Munka törvénykönyvének következő módosítása alkalmával kerülhet sor. Az eltérő gyakorlat közelítésének kérdésében egyetértése esetén felvesszük a kapcsolatot az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) magyar és szlovák kapcsolattartóival. Figyelemmel arra, hogy az ELA közvetít az uniós tagállamok közötti munkajogi kérdésekben, emellett elősegíti a tagállamok közötti információcserét, érdemes az eltérő szabályok közelítése kérdésének kezelésében segítségüket kérni.

Sportorvosi igazolás elfogadás a határ túloldalán

Bejelentett akadály

A határ egyik oldalán élő, de másik oldalán iskolába járó és versenyszinten sportoló diák nem veheti igénybe az iskolájához és edzőhelyéhez sokkal közelebb lévő sportorvosi szolgálatot, hanem a társadalombiztosítás rugalmatlansága miatt el kell utaznia a lakóhelye szerinti orvoshoz, még akkor is, ha az egy másik településen van.

Szakértői válasz

Ez nem teljesen van így, mivel a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy amennyiben egy külföldi állampolgárságú versenyző az adott ország színeiben versenyez, akkor ezt a vizsgálatot ingyenesen elvégezzék a leigazolt sportklub országában (és nem feltétlenül a lakhelye szerinti országban). Előfordulhat viszont, hogy az adott településen nincsen sportorvos, így a sportolókat inkább a lakóhelyük szerinti legközelebbi sportorvoshoz irányítják a vizsgálatra és a szükséges igazolás megszerzésére.