Egy tíz évig tartó egyeztetéssorozat eredményeként, 2025. május 6-án az Európai Parlament elfogadta a „BRIDGEforEU” elnevezésű, a határrégiók fejlesztési és növekedési eszközéről szóló új rendeletet, amelynek rendelkezései 2025. június 8-án léptek hatályba. Az idei év folyamán a DG REGIO megbízásából a CESCI készíthette el a BRIDGEforEU rendelet működéséről szóló vizuális tájékoztató anyagokat.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2023-as publikációja megdöbbentő adatokat szolgáltatott a belső határok elválasztó hatásairól. Bár szokás az Egységes Piacról mint kész eredményről beszélni, a tanulmány készítői kimutatták, hogy az EU-n belüli összes jogi és adminisztratív határ menti akadály felszámolása évente körülbelül 457 milliárd euróval növelné az uniós gazdaság bruttó hozzáadott értékét (GVA). Ez az összeg a 2019-es teljes EU-s GVA 3,8%-át teszi ki. Már az akadályok mindössze 20%-ának megszüntetése is hatalmas haszonnal járna: évi 123 milliárd euró többletbevételt és 1 millió új munkahelyet teremtene az Unióban. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy az eltérő jogi és adminisztratív rendszerek által generált akadályok nem csupán helyi, határmenti problémát, hanem egy egész Európát érintő, súlyos gazdasági féket jelentenek, amelyek megszüntetése jelentős növekedési potenciált szabadítana fel.

A BRIDGEforEU rendelet egy célzott keretrendszert hoz létre, hogy szisztematikusan azonosítsa és felszámolja azokat a jogi és közigazgatási akadályokat, amelyek évtizedek óta nehezítik az EU belső határai mentén élők életét és a régiók fejlődését. Az új rendelet egyik legfontosabb és leggyakorlatiasabb újítása a határokon átnyúló koordinációs pontok (Cross-Border Coordination Point, CBCP) létrehozásának lehetősége. Ezek az intézmények lényegében „egyablakos ügyintézési” (one-stop shop) pontként fognak működni azon határon átnyúló közszolgáltatást nyújtó szervezetek számára, amelyek tevékenységeik során adminisztratív vagy jogi akadályba ütköznek. Ők kezdeményezőként egy ún. határokon átnyúló ügyirat formájában jelezhetik a területileg releváns CBCP felé az észlelt határon átnyúló akadályt. A CBCP-nek a benyújtást követően értékelnie kell az ügyiratot. Az értékelés az illetékes hatóságok szükség szerinti bevonása után különböző eredményekkel zárulhat.

(1) A benyújtott ügyirat alapján megállapítást nyer, hogy egy valós határon átnyúló akadályról van szó. Ebben az esetben a CBCP a következő módok egyike szerint járhat el:

• • meglévő nemzetközi egyezmény alkalmazása;
  • meglévő nemzeti eljárás alkalmazása;
  • ad hoc mechanizmus létrehozása;
  • a rendeletben meghatározott határokon átnyúló megoldásokat elősegítő eszköz alkalmazása;
  • úgy dönt, hogy nem számolja fel az akadályt, és lezárja az ügyiratot.

(2) A benyújtott ügyirat a hiánypótlás után sem tartalmaz megfelelő információkat, ezért a CBCP lezárja az ügyet.

(3) Nem azonosítható határon átnyúló akadály, ezért lezárják az ügyet.

(4) Egy másik tagállambeli CBCP illetékességének megállapítása, kapcsolatfelvétel az említett másik tagállam CBCP-jével, vagy annak hiányában az említett tagállam releváns hatóságával. . A másik tagállam egyetértése esetén az ügyirat átadására, egyéb esetben az ügy lezárására kerül sor.

A BRIDGEforEU keretrendszer alkalmazása teljes mértékben önkéntes a tagállamok számára, így például a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy egyáltalán létrehoznak-e ilyen koordinációs pontokat. Magyarország az Európai Unióban elsőként hozta létre a koordinációs pontot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keretein belül, a határon átnyúló Interreg-programok irányító hatóságához kapcsolva. A CBCP létrehozásához az #ACCESS projekt tapasztalatait is felhasználják.

A rendelet különböző fogalmait, szereplőit, valamint mechanizmusait az alábbi infografikák mutatják be, amelyeket a CESCI az Európai Bizottság megrendelésére készített 2025 nyarán.