A magyar-szlovák határfolyó, az Ipoly természeti értékeinek megőrzése nem áll meg az országhatárnál. Erre hívta fel a figyelmet az #ACCESS Help Deskhez érkezett esetbejelentés, valamint az, a Duna Stratégia Nemzeti Koordináció által kezdeményezett, 2026. július 24-én megtartott szakértői egyeztetés, amelynek középpontjában a védett dunavirág (Ephoron virgo), valamint az Ipoly menti hidak mesterséges világításának kérdése állt.

A dunavirág életciklusának fontos része a nyár végi rajzás. A mesterséges fény azonban megzavarhatja a kérészek természetes viselkedését: a hidak és a vízpartok világítása úgynevezett ökológiai csapdát hozhat létre, amelynek következtében a rajzó rovarok nagy számban pusztulnak el, mielőtt szaporodásukat sikeresen befejezhetnék. A probléma túlmutat egyetlen faj védelmén: a dunavirág fontos szerepet tölt be a folyó táplálékhálózatában, lárvái pedig a folyómeder ökológiai folyamataiban is jelentősek. Az ELTE és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói az elmúlt években olyan, hidakra telepíthető optikai rendszert fejlesztettek ki, amely úgynevezett kérészvédő fénysorompóként képes megakadályozni az ökológiai csapda kialakulását. Hasonló megoldás már több magyarországi hídon is működik, illetve további hidakon van előkészítés alatt.

Az Ipoly esetében különösen fontos a határon átnyúló megközelítés. A folyó mentén jelenleg nyolc olyan híd ismert, amely a vizsgálat szempontjából releváns; ezek közül öt magyar, három pedig szlovák oldali kezelésben van. A szakértők szerint nem indokolt kizárólag azokon a folyószakaszokon beavatkozni, ahol már bizonyított a dunavirág jelenléte, hiszen a faj alkalmas élőhelyeken máshol is előfordulhat, elterjedési területe pedig változhat.

A természetvédelmi beavatkozás önmagában is fontos, de az Ipoly esetében annak határon átnyúló jellege külön kihívást jelent. A folyó és az ökológiai folyamatok nem igazodnak az államhatárhoz, miközben az érintett hidak különböző országok és intézmények kezelésében vannak. Ez esetben a koordináció nem csak az országon belüli eltérő hatáskörű szervek, hanem országhatáron átnyúlóan is fontos, melyben támogatást nyújthat az #ACCESS projekt. A dunavirág védelme jól példázza, hogy a határon átnyúló együttműködésnek nemcsak a közlekedés, a közszolgáltatások vagy a közigazgatás területén lehet jelentősége. A közös természeti rendszerek védelme terén a határ két oldalán működő intézmények együttműködése nélkül nehéz tartós eredményt elérni.

A dunavirág Ipoly menti védelme olyan összetett természetvédelmi és határon átnyúló együttműködési feladattá válhat, amelyben a jogi és adminisztratív akadályok kezelése, a tudományos ismeretek és monitoringadatok összehangolása, valamint a konkrét infrastrukturális beavatkozások egyaránt szerepet kapnak. Az együttműködés hozzájárulhat ahhoz, hogy az Ipoly közös ökológiai rendszerének természeti értékei hosszú távon is fennmaradjanak, miközben erősíti a magyar és szlovák intézmények közötti, a határon átnyúló természetvédelmi együttműködés gyakorlati kereteit.