A katasztrófavédelmi szervek egységes, közös képzési standardek mentén történő felkészülésének támogatása, a közös határon átnyúló tűzvédelem

A határon átnyúló akadály lényege

A katasztrófák előfordulásának és intenzitásának növekedésével egyre nagyobb az igény a határon átnyúló és regionális szintű együttműködésre.

A katasztrófahelyzetben történő közös fellépés kihívások elé állítja a hivatásos és önkéntes szerveket nemzeti szinten is, ez hatványozódik, ha a mentésnek határon átnyúlóan kell megvalósulnia. A helyi önkéntes mentőszervezetek hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, hiszen a gyors reagálás mellett fontos erényük a nagy helyismeret. Az önkéntesen szerveződő mentőszervezetek különleges kiképzésükkel, speciális technikai eszközeikkel és képességeikkel segíthetnek különböző káresemények felszámolásában. A képzések vonatkozásában viszont fel kell tárni azokat az akadályokat, melyek a közös standardizált képzések útjában állnak. Meg kell határozni, hogy melyek azok a közös képzési gyakorlatok, melyek támogatják a közös felkészülést. Melyek azok a képzési modulok, amelyek beszámíthatóak a hivatásos képzésbe.

A katasztrófavédelmi szervek eltérő struktúrái közötti közvetítés, az eltérő minősítések okán a képzések összehangolása lehet az első lépés a közös megelőzések és felkészülések, majd az egységes beavatkozás felé. A közös tevékenységek definiálása az elvárásrendszer együttes megalkotásával lehetséges. 

A ma életben lévő, nemzetközi jogon alapuló kétoldalú megállapodások számos olyan adminisztratív korlátot tartalmaznak (pl. a határ túloldalán beavatkozást végrehajtó járművek előzetes engedélyeztetése), amelyek a gyors reagálást lehetetlenné teszik. Ez akár emberéletekben is mérhető károkat okozhat.

A határon átnyúló tűzesetek kezelése egyelőre nehézségekbe ütközik, mert a fellépés és finanszírozás nemzeti szinten valósul meg. A megyei tűzvédelmi tervek összehangolásával, bilaterális megállapodásokkal elérhető a gyors beavatkozást segítő protokollok  közös előkészítése.

Helyzetismertetés

Az Európai Unió Duna Régió Stratégia (EUSDR) Környezeti Kockázatok Prioritási Területe (PA5) kiemelt figyelmet fordít a katasztrófákra történő felkészülés és reagálás támogatására. A 2020 tavaszán életbe lépett Cselekvési tervben a prioritási terület kiemelt céltevékenysége a katasztrófakezelés témaköre. Célja a katasztrófamegelőzés és a felkészültség erősítése a kormányzati és nem kormányzati szervezetek között, melyet elsősorban a katasztrófaelhárításban részt vevő szereplők (szakmai és önkéntes, operatív, taktikai és stratégiai szintű) közös felkészülési tevékenységeinek (például regionális gyakorlatok, közös képzési tevékenységek, know-how megosztása, kapacitások szabványosítása) támogatásán keresztül kíván elérni. Emellett nagy hangsúlyt fektet a polgári védelmi egységek harmonizált képzésére és kapacitásépítésére az átjárhatóság biztosítása érdekében.

A PA5 keretében 2020-ban 8 Duna menti ország (köztük Magyarország és Szlovákia) 21 szervezetéből 25 taggal létrehoztak egy Katasztrófakezelési Munkacsoportot (Disaster Management Working Group, DM-WG). 

A PA5 több mint 50 projektet támogatott az elmúlt évtizedben a környezeti kockázatok kezelése terén.

Az eddigi egyeztetések alapján részt vehet a közös munkában az EUDRS PA5 magyar koordinációja, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Tűzoltószövetség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az erdőtüzek tekintetében.

A téma előzményei

A magyar oldali szakértőkkel a kapcsolattartás folyamatos, megkezdődött a magyar jogi szabályozás, a külföldi jó gyakorlatok összegyűjtése, a tervezett fejlesztések egyeztetése.

Azonosított jó példák

RISKHUB (Interreg SKHU) A projekt célja erősíteni a katasztrófákra való felkészültséget és reagálóképességet az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal összefüggésben a magyar-szlovák határ mentén a tűzoltó szervezetek és az önkormányzatok közötti együttműködés javítása révén. A projekt vezető partnere: Budapesti Tűzoltó Szövetség, Projektpartnerek: Komárom–Esztergom Megyei Tűzoltó Szövetség, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tűzoltó Szövetség, Győr-Moson-Sopron Megyei Tűzoltó Szövetség, Önkéntes tűzoltó testület Bős, Reste község, Szilas község

WILDFIREX (Komárom, É-Komárom) (Visegrádi Alap)

A gyakorlat során olyan elképzelt káresemények következtek be a Komáromi járásban, melyek a lakosságra és a régióra olyan veszélyt jelentettek, amelyek nemzeti és nemzetközi önkéntes erők bevetését is szükségessé tették. A térség önkéntes tűzoltóinak lehetőségük nyílt megismerni egymás képességeit, eszközeit, felszereléseit, amelyek jobb átjárhatóságot eredményeznek. A műhelyek és közös gyakorlatok platformként szolgáltak a térség önkéntes tűzoltóságainak a határon átnyúló beavatkozásokra való felkészüléséhez. Sor került mindkét szervezet működési eljárásainak megosztására, ez a közös válaszintézkedések révén gördülékenyebb beavatkozásokhoz vezet. A közös tréningek, workshopok, gyakorlatok elősegítették a hatékonyabb válaszlépések fejlesztését, támogatták a partnerek közötti tapasztalat- és tudásmegosztást. Résztvevő csapatok: Szlovák Tűzoltó Szövetség, Komáromi Járási szervezet tagszervezetei (Szlovákia), Komárom-Esztergom Megyei Tűzoltó Szövetség tagszervezetei (Magyarország), Magyar Máltai Szeretetszolgálat (Magyarország)

Előzetes célkitűzések

Bilaterális megállapodások a közös megelőzési, felkészülési folyamatokról. Eltérő struktúrák, támogatások közelítése (hivatásos vs önkormányzati), ágazatok közötti koordináció helyi szinten.  

Közös képzési minimum standardok meghatározása. 

Soft law eszközökkel közös tűzvédelmi beavatkozások kidolgozása.

A mentést végző járművek határátkelésre való jogosultságának könnyítése (ne csak eseti engedély alapján). Külföldi gyakorlatok felkutatása után javaslatok kidolgozása.

A RISKHUB projekt folytatása erősítheti a kétoldalú és a szintek közötti, ágazatok közötti együttműködéseket. Regionális térségi platform keretében megvalósulhat az együttes fellépések összehangolása. Elsősorban az eljáró szintek beazonosítása szükséges bilaterális alapon, emellett a jogszabályi alap létrehozása a lokális beavatkozáshoz. A fejlesztési tudás bővítése, a közös képzések harmonizálása, a minimum standardok támogatják a közös felkészülési eseményeket. Az önkéntes civil szervezeteken túl a kormányzati szerveket is be lehet vonni a projektbe (kiképzett kiképzők az önkénteseknek, e-learning).

Hírek

Nincsenek bejegyzések.

Jó példák

Nincsenek bejegyzések.