Régészeti ásatási tapasztalatok elismerése ásatás engedélyezésénél
Jelenleg eltérő módszer szerint történik a két országban a régészek ásatási tapasztalatainak az elismerése, holott az elvárások rendszere nagyon hasonló. Jelen körülmények között a régészek a megszerzett ásatási tapasztalataik birtokában nem tudnak a határ túloldalán elhelyezkedni és munkát vállalni, mert a munkaerő szabad áramlását adminisztratív eltérés gátolja.
Magyarországon régészeti feltárást csak szakirányú végzettséggel vagy régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett, valamint a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet. A feltárást végző régésznek emellett megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie. Gyakorlatnak minősül a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat.
Szlovákiában természetes személyek nem szerezhetnek önállóan engedélyt régészeti kutatások végzésére; jogi személlyel kell jogviszonyban állniuk. Engedélyezett jogi személyek a múzeumok, egyetemek, magáncégek és a polgári társulások. A régészeti kutatások végzésének jogi személyiséghez kötöttségét a régészeti leletek ideiglenes tárolásának és megőrzésének biztosítása indokolja. A szlovák törvények értelmében régészeti kutatást vagy a Műemléki Hivatal, vagy az általa alapított jogi személy végezhet, amely megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személyeket alkalmaz.
Ezeknek a személyeknek munkaviszonyban kell állniuk a Műemléki Hivatal által létrehozott jogi személlyel vagy magával a Műemléki Hivatallal. Ha a jogi személy nem kapcsolódik a Műemléki Hivatalhoz, akkor az adott jogi személy engedélyezéséért a Kulturális Minisztérium a felelős. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma a szakmai vizsga letétele után a műemléki kutatás végzésére vonatkozó különleges szakmai alkalmassági bizonyítványt ad ki a műemléki kutatás területén a műemléki törvény 35a. szakasza szerinti képesítési feltételeknek megfelelő természetes személy – régész – részére.
Magyarország minden EU-ban szerzett diplomát, valamint a határon túli régészek gyakorlatát elfogadja, így a Magyar Ásatási Bizottság nyitott arra, hogy párbeszédet folytasson a szlovák szakmai szervezettel, és kéri a CESCI közvetítését az ügyben. Szlovák oldalról a magyarországi gyakorlat elismerése nem jelenthet problémát a visszajelzések szerint. A Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma már elismerte az ausztriai és csehországi régészeti kutatások gyakorlatát. Fontos azonban, hogy a régészeti ásatásokról, vagy azok részeiről a tanúsítványt kérelmező által készített kutatási dokumentációt is be kell nyújtani.
Szakértői egyeztetéseket tervezünk folytatni a két Ásatási Bizottság bevonásával a szakmai gyakorlatok elismeréséről. A magyar Ásatási Bizottság mandátuma 2024 év végével megszűnik, új Bizottság 2025-ben kerül összehívásra. Az egyeztetések megkezdésének időpontját indokolja a kulturális örökség védelméről szóló törvény megújítása, mely 2025-ben esedékes, tartalma egyelőre nem hozzáférhető.
Az uniós jogesetek között ír példa szolgálhat jó gyakorlatként egy közös elismerési rendszer megvalósításához. A más tagállamban – ahol a régész (az irányelv alkalmazásában) szabályozott szakma – dolgozó régész esetében nem elvárás, hogy alkalmasságukat szakmai interjún való részvétellel bizonyítsák. Azok a tagállamok, ahol a régész az irányelv értelmében szabályozott szakma, az Európai Bizottság által fenntartott weboldalon találhatók meg: https://ec.europa.eu/growth/toolsdatabases/regprof/. Elfogadható tehát az az eset, ha a régész egy másik tagállamban rendelkezik székhellyel (melyben a régész nem szabályozott szakma), de az írországi régészeti ásatási engedély iránti kérelem benyújtását megelőző tíz évben legalább egy évig bármely uniós tagállamban régészeti ásatásvezetőként dolgoztak, és ezt szakmailag igazolják.
Az egységesített ásatási engedélyek lehetővé teszik a tudás és szakértelem széles körű megosztását az unió tagállamai között. Ez megkönnyíti nemzetközi együttműködésüket, ami gazdagítja a régészeti kutatások eredményeit, és hozzájárul az európai kulturális örökség jobb megértéséhez és megőrzéséhez. A régészeti tapasztalatok elismerése biztosítaná a régészek mozgását és munkavállalását az Európai Unión belül, mely hozzájárulna a munkaerőpiac rugalmasságához és dinamizmusához. Az új pályamodell jobb karrierlehetőségeket tud biztosítani, főként a fiatalabb régészek tapasztalatszerzését támogatva. Az egységes engedélyezési rendszer javítaná a régészeti munkák minőségét és hatékonyságát.
Az egységes engedélyezési rendszer mentén egységes szabványok biztosíthatják valamennyi tagállamban a feltárás magas szakmai színvonalát, mely hosszú távon előnyös az európai régészeti közösség számára.
Atipikus foglalkoztatási formák közelítése, a szövetkezeti jogviszony kiterjesztésén keresztül
Magyarországon és Szlovákiában egyaránt tendencia, hogy csökken a jól képzett munkavállalók száma, több területen, ágazatban munkaerőhiány alakult ki. 2030-ra várhatóan háromszázezres nagyságrendben jelentkezik a munkavállalók hiánya, mely probléma kiemelten fog érződni a határtérségben, így minden további foglalkoztatási formával számolni kell. Mindkét ország ismeri az atipikus foglalkoztatási lehetőségeket, melyek olyan kedvezményeket biztosítanak a munkavállalóknak, melyek növelik a munkavállalási kedvet. Magyarországon hagyománya van egy további speciális atipikus munkalehetőségnek, a szövetkezeti foglalkoztatásnak. A speciális foglalkoztatási forma keretében különböző kedvezményeket vehetnek igénybe a munkavállalók. Pl. kismama-szövetkezet esetében kedvező adózási lehetőségek támogatják a munkavállalót, így a bruttó bérből csak 15% személyijövedelemadó-levonás történik, kedvezményes adózási konstrukcióval támogatva a munkavállalókat. Munkaadók részére pedig jelentős kedvezmény, hogy a kifizetett bruttó bért nem terheli közteher, kevesebb az adminisztráció, és csak a ténylegesen ledolgozott munkaórák kifizetése szükséges.
Leggyakoribb foglalkoztatók a nyugdíjas-, kismama- és iskolaszövetkezetek, melyek tagjai előre szabályozott keretek között vállalhatnak munkát, ez egyszerűsített foglalkoztatást és munkaerő-kölcsönzést is jelent legtöbbször a gyakorlatban. Szlovákiában ez a foglalkoztatási forma nem ismert, munkaerőkölcsönző cégek segítik a munkavállalók piacra jutását, de az említett kedvezmények köre itt nem érvényesül.
Magyarországon a szövetkezetek működését a 2006. évi X. törvény szabályozza. A szövetkezetekről szóló törvény minden szövetkezeti tag számára kötelezővé teszi valamekkora vagyoni hozzájárulás fizetését. Ez általában jelképes összeg, 100-1000 Ft között mozog, a jogviszony végén visszajár. További fizetési kötelezettség nincs.
A kismama-szövetkezeti kedvezmények, lehetőségek 2021. július 1-jétől vehetőek igénybe. A gyermekgondozási díjban (GYED), vagy gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) részesülő, kisgyermekkel otthon lévők (anya és apa egyaránt) kedvező feltételek mellett vállalhatnak munkát a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében. A kismama- szövetkezeten keresztüli munkavállaláshoz be kell lépni tagként a kismama-szövetkezetbe. A kismama-szövetkezet szerződést köt a munkaadóval, csak így vehetők igénybe a kedvező adózási lehetőségek. A szövetkezeti tagsági jogviszony a GYED, GYES jogosultság megszűnésével magától megszűnik. A kismama-szövetkezet keretében végzett munka nem minősül munkaviszonynak (sem közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonynak), így nem érint szünetelő munkaviszonyt. A kismama-szövetkezeten keresztüli munkavégzés esetén a bérből csak 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra. Normál munkaviszonyban a 15% személyi jövedelemadó mellett 18,5% társadalombiztosítási járulék, összesen 33,5% kerül levonásra a bérből.
A nyugdíjas-szövetkezet nyugdíjas munkaerőt kínáló vállalkozás, a kedvezmények igénylése mellett munkaerő-közvetítés is történik. A munkaadók szempontjából jelentős előny, hogy a nyugdíjas-szövetkezetekre vonatkozó kedvezményeknek köszönhetően a tagok munkabére járulékmentes. Közvetlen költségmegtakarítást jelent, hogy szabadság, betegszabadság idejére nincs bérfizetés, csak a feladat tényleges munkaóra-mennyiségét szükséges figyelembe venni, a munkaadó mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Ez jelentős adminisztratív könnyítést jelent, hiszen nincs szükség hirdetésre, interjúra és a munkába állással kapcsolatos adminisztratív teendőre, a bérszámfejtés és a kifizetés nem a megrendelő feladata, a teljes szolgáltatási díj egy költségszámlaként jelentkezik a könyvelésben. Felelősségátruházás keretében a munkaadó nem egyénekkel, hanem jogi személyiséggel rendelkező szövetkezettel áll szerződéses kapcsolatban, nincs felmondási idő, nincs végkielégítés. Emellett bármikor igénybe vehető, idényjelleggel, kampányszerűen, folyamatosan, egész évben. A nyugdíjasnak érvényes öregségi nyugdíjra jogosító okmánnyal szükséges alátámasztania jogviszonyát. Több lehetőség közül kiválasztható a megfelelő képesítés, gyakorlat szerinti nyugdíjas munka. A szövetkezet esetében a tagok legalább 90%-ának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie. Öregségi nyugdíjas mellett még ide tartozik a nők kedvezményes nyugdíjban részesülők köre is. A kedvező adó-, és járulékfizetési szabályok csak a nyugdíjas tagokra érvényesek.
Az Iskolaszövetségek jellemzően végzettségekre is specializálódnak, így van, amelyik kifejezetten informatikai, support, fejlesztő, tesztelő, műszaki, gazdasági (pénzügy, számvitel, marketing, sales) és adminisztratív diákmunkák közvetítésére specializálódott, de emellett hagyományos, szaktudást nem igénylő vagy éppen alkalmi (pl. hostess, nyári munkák stb.), illetve projekt jellegű és otthonról végezhető diákmunkák is találhatóak köztük. Szerepük kétirányú: az egyetemistákat szakmai tapasztalatokhoz és bevételi forráshoz juttatni, a munkaadóknak pedig humán erőforrást és utánpótlást biztosítani. A diákok számára egyértelmű előnyökkel jár a szövetkezeti tagság: szakmai tapasztalat, szakmai gyakorlatként is végezhető munka, tudáshoz méltó fizetés, rugalmas időbeosztás, megfelelő munkakörülmények.
Magyarország minden EU-ban szerzett diplomát, valamint a határon túli régészek gyakorlatát elfogadja, így a Magyar Ásatási Bizottság nyitott arra, hogy párbeszédet folytasson a szlovák szakmai szervezettel, és kéri a CESCI közvetítését az ügyben. Szlovák oldalról a magyarországi gyakorlat elismerése nem jelenthet problémát a visszajelzések szerint. A Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma már elismerte az ausztriai és csehországi régészeti kutatások gyakorlatát. Fontos azonban, hogy a régészeti ásatásokról, vagy azok részeiről a tanúsítványt kérelmező által készített kutatási dokumentációt is be kell nyújtani.
A szlovák oldalon folyamatban van a jogalkotó beazonosítása.
A Selye János Egyetem, a Szent István Egyetem, az Alexander Dubček Egyetem és az Óbudai Egyetem felmérést végeztek a munkanélküliek, a felsőoktatásban tanulók és a vállalatok körében jellemző és atipikus foglalkoztatási mintákról. A kutatás földrajzilag a szlovák-magyar határvidékre, Komárom – Esztergom (Magyarország), valamint Révkomárom (Komárno) – Párkány (Štúrovo) (Szlovákia) térségére korlátozódott. Kérdőíves felmérés keretében végzett kutatás egy korábbi tanulmány folytatása volt, amelynek középpontjában annak vizsgálata állt, hogy hogyan képesek az atipikus foglalkoztatási formák csökkenteni és befolyásolni a munkanélküliséget.
A szövetkezeti foglalkoztatáshoz hasonló lehetőség biztosítása Szlovákiában is komoly előrelépést jelentene a munkaerőpiacon. Jelenleg munkaerő-kölcsönzés keretében vállalhatnak munkát a speciális érintettek, de így nem vonatkozik rájuk járulékkedvezmény. Nagy lehetőség lenne a foglalkoztató cégeknek is, akik az új lehetőségeknek köszönhetően módosítani tudnák a foglalkoztatási feltételeket, támogatva a munkaerő hatékony bevonását.
Határon átnyúló vonatkozásban az új munka- és munkaszervezési formák az új mobilitási és tartózkodási minták mellett megkérdőjelezik a lex loci laboris (a munkavégzés helye szerinti ország) és a lex loci domicilii (a lakóhely szerinti ország az illetékes) alapvető szabályait, különösen akkor, ha egyedi esetekről van szó. Ezért érdemes közös megállapodás keretében közelíteni az atipikus foglalkoztatási gyakorlatokat.
Cél: szakértői egyeztetések keretében bevonni a jogalkotókat a tapasztalatcserébe és az új munkaerőpiaci lehetőségek nyitásába.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.