A 2007-2013-as Interreg 2 Seas határon átnyúló programon belül a RINSE projekt a programterületen nem őshonos fajok visszaszorítását célozta elérni. A brit, francia, belga és holland partnereket felölelő projekt ugyan 2012-2014-ben valósult meg, annak eredményei és utóélete (lásd SEFINS projekt) mind a mai napig érzékelhető.

A projekt által kezdeményezett beavatkozás egybevág a nem őshonos fajokra vonatkozó EU-s stratégiával és a CABI invazív fajokról szóló kézikönyvével. A projekt eredményeként egy egységes adatbázis készült a programterületet érintő idegen fajokról. Ennek összeállításához megfigyeléseket végeztek a területen, listába foglalták a már megjelent és a potenciálisan veszélyt jelentő fajokat, terepbejárásokat végeztek és esettanulmányt készítettek el. A munkálatokat komoly térképezési munka egészítette ki, amely során fajonként lehatárolásra kerültek a veszélyeztetett életterek, valamint meghatározták a legérzékenyebb (az új fajok megjelenésének legjobban kitett) központi területeket. A kutatás eredményeként létrehozták a fajok elterjedésének modelljeit (SDMs – Species Distribution Models), amely hőtérkép formájában jelöli meg azon területeket, ahol az eredeti biodiverzitás megőrzése érdekében szigorúbb szabályozások szükségesek.

Az SDM-ek megalkotása három lépésben történt meg. Először feltárták az idegen fajok típusait, majd összeállították az azok által kedvelt élettereket, az elterjedésük dinamikáját és az ez okozta ökológiai károkat. Ezt követően egyeztetések és tudományos munkák alapján fontossági sorrendbe állították a fajokat, amely két listát eredményezett: egy riasztási listát és egy feketelistát. Előbbire 79 olyan faj került, amely ugyan veszélyt jelent a programterületre, de elterjedése még nem történt meg; utóbbira pedig 261 olyan faj, amelyek már legalább az egyik partner országában már megjelentek. Ezt követően történt meg a modellezés – a két listáról összesen 72 faj esetében –, amely során felmérték, hogy a jövőben mely területeken kell számolni ezen élőlények megjelenésével. 

A műhelymunkák megszervezése során lehetőség volt a szakemberek közötti egyeztetésre, valamint 50 további személy képzése is megtörtént. Emellett a projekt ismertetését szolgáló terepbejárás és a nyilvánosságnak szervezett ismeretterjesztő előadások segítették megérteni az idegen fajok kezelésének fontosságát. Ezt egészítette ki az egyéb kommunikációs eszközök, mint például a projekt honlapja, a szakértők döntéshozását segítő eszköztár, valamint a telefonos applikáció, amelyen keresztül be lehet jelenteni a terepen megfigyelt idegen fajokat. 

A projektnek köszönhetően tudományos útmutató és eszköztár lett biztosítva a nem őshonos fajok terjedésének megakadályozására, amelyek nemcsak a gazdálkodók, de a politikai élet szereplői számára is segítséget nyújtanak a döntéshozatalban. A projekt a publikum számára is hatással volt, hiszen sikeresen beemelte a köztudatba az invazív fajok okozta veszélyeket, felhívta a figyelmet a prevenció fontosságára, valamint a téma iránt elkötelezett önkéntesek száma is megnőtt.