A tömegközlekedés esetében adminisztratív akadályokat tapasztaltak például a következő területekkel kapcsolatban: műszaki előírások az autóbuszos közlekedésben, eltérő szabványok a vasúti szolgáltatóknál, kabotázs tilalma, vezetői engedélyek és navigációs képesítések érvényessége, eltérés az utak tulajdonosi rendszerében stb.

Az egészségügy területén problémát okoz többek közt a mentőszolgálatok gyakorlatának különbözősége, a mentőautók határátlépésének megoldatlan helyzete, a nyelvi akadályok az egészségügyi dokumentációban és a közös szoftverfejlesztés adatkezelési akadályai.

A turizmusban tapasztalt akadályok nagy része az eltérő struktúrákból ered. Az interjúalanyok nehézségeket tapasztaltak a turisztikai fejlesztésekkel, projektekkel kapcsolatban, illetve az elképzelések összehangolatlansága miatt.

A mezőgazdaság terén a legnagyobb problémát a helyi termékek határon átnyúló értékesítésének megoldatlan helyzete okozza, a szakirányú képzések átjárhatatlansága mellett.

A foglalkoztatással kapcsolatban felhívták figyelmünket például a jogharmonizáció hiányosságaira, a járulékok közti különbségekre, a foglalkoztatási módok közötti különbségekre, a tanúsítványok, képesítések elismertetésének bonyolultságára és az általános tájékoztatás hiányára.

A szociális szolgáltatások esetében gyakori akadályként merült fel a két ország rendszereinek átjárhatatlansága, valamint a szlovák oldalon a család – és gyermekjóléttel kapcsolatos szabályozások különbsége. Emellett a szociális képzettségek elismertetésének folyamata is egyszerűsítésre szorul, mint ahogyan a TB rendszerek hozzáférhetősége is.

Az oktatás területén a megkérdezettek fontosnak tartják a határon túlról érkező gyermekeket érintő gyámügyi kérdésekben a szlovák hatóságokkal való együttműködést, illetve, hogy átjárhatóvá tegyék az SNI gyermekek besorolására, diagnosztizálása kialakított nemzeti rendszereket. Eltérést mutat továbbá a tankötelezettség időtartambeli különbsége a két ország közt.

Környezettel kapcsolatos kérdések a határon átnyúló levegő- és termékszennyezés témájában merültek fel.

A vízgazdálkodáshoz köthető különbségek megjelennek a tervezésekre, engedélyezésekre, hozzájárulásokra vonatkozó eljárások során, melyek közelítésére lenne szükség. Hasonló igény merült fel a mérési módszerek és adatok viszonylatában (mértékadó árvízszint, folyók tisztasága, hajózási szakasz, víztestek státusza stb.). 

A katasztrófavédelemmel kapcsolatban kapott visszajelzések alapján a két ország eltérő struktúrái jelentősen megnehezítik az együtttműködést és a projektfejlesztést, ezek jogalapját mielőtt szükséges lenne megteremteni. Ezen kívül akadályok tapasztalhatók a katasztrófakezelés nemzetközileg elfogadott fázisainak alkalmazásában (megelőző tevékenységek, helyi szintű felkészülés stb.) és a katasztrófavédelmi módszerekkel, tanúsítványokkal kapcsolatban.

Az eltérő szabályozás közelítésére van szükség a természetvédelem területén is, a biodiverzitás megőrzése érdekében (halivadékok védelme a hajózásban, natúrparkok besorolásának lehetővé tétele, digitális határok kijelölése stb.).

Az erdőgazdálkodásban pedig a nyelvi akadályok, az erdőjárók nem megfelelő tájékoztatása és a biológiai sokszínűség érdekében kötött együttműködésének hiánya aggasztja a szakértőket.