November 13-án és 14-én Budapesten került sor a magyar EU-elnökség európai területi együttműködésnek szentelt rendezvényére „Art of Cooperation” címmel. A CESCI többek között két panelbeszélgetést szervezett a konferencia során, amelyeken az akadálykezelés jógyakorlatait mutatták be, mint például a Szabad Mozgás Tanácsát, a b-solutions kezdeményezést és a holland-flamand határon működő Kísérleti Koordinációs Pontot. A meghívott szakértők azokat a modelleket és mechanizmusokat vitatták meg, amelyek különféle jogi és adminisztratív akadályokat igyekeznek feloldani az egységes európai piac, valamint az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának érdekében.

Az első, „A jogi akadályok kezelése az Európai Unióban: jógyakorlatok” című panelbeszélgetés, amelyet Dr. Istenes-Benczi Melinda moderált, Sandra Forsén, az Északi Miniszterek Tanácsa által létrehozott Szabad Mozgás Tanácsának (Freedom of Movement Council) főtanácsadója előadásával kezdődött. Az előadásból az érdeklődők megismerhették a szervezet felépítését és működését, beleértve a jelentést, a nyilvántartást, a címkézést, a prioritások meghatározását és a jogi akadályok megoldását. A Szabad Mozgás Tanácsa 2014 óta már 70 akadályt oldott meg. A jelenlegi napirend 30 elsődleges akadályt és több mint 100 megoldhatatlan problémát tartalmaz az adatbázisban. A Hello Norden regionális irodahálózat minden vonatkozó szabályról tájékoztatást nyújt, beleértve az adózást és a társadalombiztosítást is.

Martin Unfried, a Maastrichti Egyetem Transznacionális és Euroregionális Határon Átnyúló Együttműködési és Mobilitási Intézetének (ITEM) vezető kutatója bemutatta az ITEM munkáját, amely a jogszabályi változások elemzésével foglalkozik abból a szempontból, hogy azok milyen hatással lehetnek a holland határok mentén fekvő régiókra. Az ITEM átvizsgálta a jogalkotási javaslatokat, 2023-ban nem kevesebb mint 150-et, amelyek közül 10 volt releváns a határok szempontjából. Emellett az akadályok elhárítása érdekében tavaly szeptemberben létrehoztak egy holland-flamand Kísérleti Koordinációs Pontot, ahol az emberek néhány egyszerű kérdés megválaszolásával online bejelentést tehetnek egy-egy akadályról. Ezt követően az ITEM egy gyors átvizsgálást végez, amelyet egy teljes elemzés követ, ha azt szükségesnek ítélik. A kérdéseket/problémákat egy szakemberekből és döntéshozókból álló, határon átnyúló bizottság tűzi politikai napirendre. Rámutatott arra is, hogy még az olyan jómódú régiók mint a belga és a holland, is nagymértékben támaszkodnak az uniós forrásokra az ilyen mechanizmusok létrehozásában és támogatásában.

Sebastien Gröning-von Thüna, a Német Szövetségi Külügyminisztérium osztályvezetője összefoglalta a 2020 utáni német eredményeket az európai területi együttműködés területén. A 2021-es koalíciós megállapodás alapján, mellyel javítani kívánják a határ menti régiókban való együttműködés feltételeit, számos változást vezettek be a gyakorlatba, például a határon átnyúló információs szolgáltatások bővítését, valamint a kétoldalú együttműködés erősítése érdekében regionális tanácsok létrehozását. A szövetségi kormányon belüli együttműködés pozíciójának megerősítése érdekében létrehozták a határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó tárcaközi munkacsoportot (CBC). A holland tapasztalatok alapján bevezették a szövetségi jogalkotásba a CBC kísérleti záradékokat és az új jogszabályok előzetes hatásvizsgálatának (Grenzraum Check) gyakorlatát.

Fekete Katalin, a CESCI vezető jogi tanácsadója bemutatta a CESCI Carpathiával közösen megvalósított #ACCESS stratégiai projektet. Az első tapasztalatok szerint a határon átnyúló akadályok felszámolásának legfontosabb tényezője az érintett hatóságok együttműködési hajlandósága. Bemutatta a projekt beavatkozási logikáját, amely magában foglalja az akadályok beazonosítását, az akadályok kezelését és a promóciós tevékenységeket. Továbbá ismertette a feladatokat, a lehetséges megoldásokat és a 6 évig tartó stratégiai projekt partnerei által eddig elért eredményeket.