Greater Copenhagen

Az Öresund híd megépítésével Koppenhága vonzáskörzete a svéd oldalon egyre kiterjedtebbé vált, amely a tengerszoros két partja közötti kapcsolatok intenzitásának fokozódását hozta magával. Mára a dán főváros határon átnyúló városi régiója 4,5 millió főt foglal magában, ami Koppenhága és Malmö dinamikus növekedésével tovább fog gyarapodni. A tengerszoros mindkét oldalára kiterjedő Greater Copenhagen (Nagy-Koppenhága) szervezetet 2016-ban alapították meg. Az együttműködést négy régió (Halland, Hovedstaden, Sjælland és Skåne régió) és 85 település közös erővel hozta létre, a helyi önkormányzatok, a vállalkozások, a közintézmények és a tudományos intézmények közötti kapcsolatok elmélyítésének céljával. A tagok célja egy olyan határtérség kialakítása, amely vonzó a beruházók számára, a lakóknak szabad mozgást és munkavállalást biztosít, közös infrastruktúrát tart fenn, a fenntarthatóság szemléletét követve fejlődik, valamint megfelelő körülményeket biztosít a hatóságok, egyetemek és vállalkozások közötti kapcsolatok bővítésére. Ezen célok elérése érdekében a szervezet három fő téma mentén működik együtt: zöld növekedés, közös munkaerőpiac és modern infrastruktúra. Ezen témák előrehaladását rendszeresen megjelenő elemzésekkel követik nyomon. A stratégiai célok tartása érdekében éves cselekvési tervek készülnek, amelyek taglalják azon alapszolgáltatásokat, amiket a szervezet az adott évben biztosítani tud tagjai számára.

A Nagy-Koppenhága Bizottság mind a 89 tagot (településeket és régiókat) tartalmazza, viszont a közös döntéseket egy szűkebb kör, a bizottsági tagokból felállított Igazgató Tanács hozza. Ebbe a szervezetbe összesen 18 fő delegálható, amelynek egyik felét a dán Hovedstaden és Sjælland régiók, a másikat a svéd Halland és Skåne régiók nevezik meg. Indokolt esetben az Igazgató Tanácsba szavazati joggal nem rendelkező, megfigyelő státuszú egyéb szereplők (pl. vállalkozások vagy oktatási intézmények képviselői) bevonása is lehetséges. Az Igazgató Tanács évente legalább négy alkalommal ül össze, amelyen egyszerű többséggel dönt a cselekvési tervről, az éves beszámolóról, valamint a költségvetésről. Mind a 18 tag egyenlő szavazattal bír, egyenlő szavazatszám esetén az elnöki szavazat kétszeres értékkel bír. A határozatképességhez a tanácstagok felének kell megjelennie. A testület saját elnököt és szóvivőt is választ, mindkettőt kétéves időtávra.

A második fő szerv az Elnökség, amely öt főt tömörít. Ezek között szerepel az Igazgató Tanács elnöke, Koppenhága város polgármestere, valamint további három fő az Igazgató Tanácsból. A tagok kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy mind a négy régió képviselete biztosított legyen. A földrajzi szempont érvényesülése a vezető pozícióra is igaz, hiszen az Elnökség élére egymás után ugyanazon nemzetiségű képviselőt nem lehet választani. Az Elnökség feladata az Igazgató Tanács üléseinek előkészítése és az Irányító Bizottság vezetőjével való egyeztetés.

Amennyiben az Igazgató Tanácsnak bizonyos témák esetén javaslatra lenne szüksége, külön munkacsoportokat lehet létrehozni. Ezen munkacsoportok mandátuma viszont csak előre meghatározott időre szólhat.

Az Igazgató Tanács által hozott döntések megvalósítását az Irányító Bizottság garantálja. Tagjai tisztségviselőkből állnak, követve az Igazgató Tanács összetételét. Az Irányító Bizottság saját elnököt és alelnököt választ magának, akiknek feladata az Elnökséggel való kommunikáció és az Igazgató Tanács döntéseinek a végrehajtása. Az Irányító Bizottság munkáját egy koordinációs csoport segíti, amelynek tagjai az Igazgató Tanácsban képviselt szervezetekből érkeznek. A koordinációs csoport havonta legalább egyszer ülésezik.

A fő koordinációs feladatokat a Koppenhágában székelő Titkárság látja el. Feladata a teljes Bizottság munkájának a támogatása, az egyeztetések előkészítése, a koordinációs csoport vezetése, évente legalább egy konferencia szervezése, valamint a Bizottság költségvetésének a kezelése. A Titkárságon dolgozók körét a Titkárság vezetője határozza meg, akit viszont az Irányító Bizottság jelöl ki.