JOGI AKADÁLYMENTESÍTÉS
A CESCI és a CESCI Carpathia nem most foglalkozik először a jogi akadályok kérdésével. Az első projektjavaslat, amely a közép-európai térségre kitekintéssel tervezte feltárni az együttműködéseket gátló akadályokat, még 2014-ben készült. Bár maga a pályázat nem nyert támogatást a DG Justice kiírásán, az előkészítésbe bevont magyar Igazságügyi Minisztérium képviselői annyira hasznosnak találták a projektet, hogy 2016-tól 2021-ig éves rendszerességgel nyújtottak támogatást a CESCI ilyen irányú tevékenységeihez.
A Jogi akadálymentesítés elnevezésű kezdeményezés célja a magyar határok mentén meglévő jogi és adminisztratív természetű akadályok beazonosítása volt, valamint megoldási javaslatok kidolgozása – európai jó gyakorlatok tapasztalatai alapján.
A kezdeményezés a konkrét, a határmenti együttműködést vagy a mindennapokat nehezítő akadályok számbavételét és megoldásukra vonatkozó javaslatok megfogalmazását; átfogó, szakpolitikai, szabályozási háttérdokumentumok kidolgozását; a jogi akadálymentesítést szolgáló állandó intézményi háttér kialakításának támogatását; valamint az információhiányból eredő problémák kezelését tűzte ki főbb céljául, esetenként szövegszerű javaslatok megfogalmazásával.
Az első projekt az összes magyar határtérséget érintő stakeholder-konzultációt követően 39 jogi-adminisztratív természetű akadály hátterének feltárásával és a szükséges esetekben javaslatok megfogalmazásával zárult, európai jó példák alapján. (A közel 600 oldalas dokumentáció négy területet (határ menti mobilitás, egészségügy, munkaerő-mobilitás és rövid ellátási láncok – helyi termékek) kiemelten kezelt, és két horizontális témát is érintett, amelyek az akadályok módszeres (nem alkalomszerű) kezelését segíthetik: az első az akadálymentesítés potenciális intézményi hátterét vázolta fel, a második pedig az információhiányok felszámolását irányozta elő.)
A második projekt egyrészt az egyik horizontális kihívásra, a magyar és külföldi állampolgárok egységes tájékoztatását segítő internetes információs platformra vonatkozóan fogalmazott meg javaslatot; másrészt jogszabályi módosításokat kezdeményezett az egészségügyi együttműködés, a helyi termékek határon túli árusítása és az európai területi társulások működési feltételeinek javítása érdekében.2018-ban az előző évi témák közül az egészségügyi együttműködés és az ETT-k által a működésük során tapasztalt akadályok maradtak a fókuszban, míg a negyedik projekt az egészségügyi szolgáltatásokkal és a határon átnyúló közbeszerzések jogi kereteivel foglalkozott.
Az ötödik projekt keretében nemzetközi szerzőgárda bevonásával a CESCI megjelentetett egy tanulmánykötetet az európai területi társulások 15 éves történetének tapasztalatairól és az uniós eszköz jövőbeli kilátásairól, javaslatot fogalmazott meg a mentőszolgálatok határon átnyúló szolgáltatásnyújtásának szabályozására vonatkozóan, az osztrák-cseh példa alapján, valamint elemezte a COVID-19 járvány hatásait a határrezsimekre és a határon átnyúló mozgásokra. Ez utóbbi téma eredetileg nem szerepelt a projektben, de az élet felülírta az eredeti terveket.
A kezdeményezés utolsó projektje 2021-ben valósult meg. Ennek keretében a francia Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) szakértői állítottak össze egy tanulmányt a francia határon átnyúló városi agglomerációk kormányzásáról, amely mintaként szolgálhat a magyarországi hasonló térségek számára. A projekt másik aktivitása tulajdonképpen folytatása volt egy, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával még 2018-2019-ben megvalósított pályázatnak, amelynek célja az volt, hogy a jogi akadálymentesítési kezdeményezést kiterjessze a többi V4-es országra is, mégpedig az Északi Tanács modelljének adaptálásával. Ebben a projektben már a CESCI Carpathia is aktívan vett részt. A 2021-es projekt keretében egy szakmai tanácskozásra került sor Visegrádon, ahol a négy országból érkező diplomaták, tisztviselők és szakemberek vitatták meg a 2018-2019-es projekt eredményeinek gyakorlatba ültetési módját.
2016 és 2021 között így összességében hét projektet valósított meg a CESCI partnereivel, amelyek mindegyike a jogi akadálymentesítést szolgálta, és ennyiben a kezdeményezés az #ACCESS projekt előzményének tekinthető.
B-SOLUTIONS
Az Európai Bizottság 2015-ben indította el a Cross-Border Review elnevezésű projektet, amelynek a célja az volt, hogy az EU-s tagállamok között meglévő jogi és adminisztratív akadályokat tárja fel, és kezdeményezze azok megszüntetését. A projektnek számos eredménye volt: többek között 2017-ben megjelent a Bizottság Közleménye, amely összegezte a projekt eredményeit, és 10 területen javasolt beavatkozásokat az akadályok leküzdése érdekében; 2018-ban pedig a Bizottság létrehozta a határon átnyúló ügyekkel foglalkozó fókuszpontot, valamint meghirdette a B-Solutions kezdeményezést. A kezdeményezés célja az, hogy a helyi szereplők bevonásával tárjon fel még létező jogi és adminisztratív akadályokat, és segítsen azok megszüntetésében, valamint a megszüntetés módjának népszerűsítésében. A kezdeményezés megvalósítását az Európai Határrégiók Egyesülete (AEBR) koordinálja, a helyi szereplőknek szóló felhívásokon keresztül. A helyi szereplők által beazonosított akadályok megoldása érdekében szakértőket kér fel, akik elkészítik a megoldási javaslatot tartalmazó elemzésüket.
A CESCI 2023-ig összesen 11 ilyen jogi esetet vizsgált, és fogalmazott meg ezekkel kapcsolatban megoldási javaslatokat.
E-DEN
Az E-DEN (European Database of Good Practices on Cross-Border Cooperation) projektet 2009-ben kezdeményezték az Európa Tanács 47 tagállamának helyi és regionális kormányzásért felelős miniszterei. Elsődleges célja az európai határon átnyúló együttműködést akadályozó kihívások és akadályok kezelése volt. Az évek során a különféle eszközökkel gyűjtött adatokat szisztematikusan rendszerezték az olaszországi Goriziai Nemzetközi Szociológiai Intézet (ISIG) segítségével, lehetővé téve a határon átnyúló együttműködésben részt vevő szereplők számára, hogy hozzáférjenek a sajátos helyzetüknek megfelelő példákhoz és megoldásokhoz. Az E-DEN fontos erőforrássá fejlődött, amely több mint 630 esettanulmányt tartalmaz, amelyek a témák széles skáláját fedik le.
Felismerve a bevált gyakorlatokat tartalmazó online adattárak fontosságát, az E-DEN projekt az E-DEN Platformmal bővült. Ez az integrált digitális környezet a jó demokratikus kormányzással kapcsolatos esettanulmányok és bevált gyakorlatok tanácsadási és megosztási központjaként szolgál. Összefoglalja az Európa Tanács különböző programjaiból származó információkat, lehetővé teszi a tematikus és földrajzi böngészést, valamint megkönnyíti a Tanács intézkedéseinek és eszközeinek terjesztését.
BORDER PEOPLE
2001-ben az Írország és Észak-Írország közötti együttműködést elősegítő Észak-Dél Miniszteri Tanács (NSMC) közzétette a mobilitás akadályairól szóló tanulmányt, amely feltárta azon akadályok széles skáláját, amelyek gátolják az ír határ közelében élő emberek mindennapjait. A jelentés 50 megoldást mutatott be, köztük egy egyablakos, határon átnyúló mobilitási információs weboldalt.
2007-ben az Armagh-i Határon Átnyúló Tanulmányok Központját (CCBS) bízták meg, hogy dolgozzon ki egy határon átnyúló mobilitási weboldalt (www.borderpeople.info), amely központi hozzáférési pontként szolgál az ír szigeten található határon átnyúló mobilitási információkhoz.
A Border People projekt a határon átnyúló együttműködés kiemelkedő példája: egy eszköz arra, hogy a kormányzati szervek, az információs és tanácsadó szolgáltatók, valamint a nagyközönség mindkét ír joghatóságban tájékozottabbá váljon, és ezáltal hatékonyabbá tegye a gyakorlati problémák kezelését.
AZ ÉSZAKI TANÁCS SZABAD MOZGÁSA TANÁCSA
Az Északi Tanács Szabad Mozgás Tanácsa egy nyitott skandináv régió előmozdításán dolgozik, ahol az egyének és a vállalkozások szabadon költözhetnek, ingázhatnak, tanulhatnak és tevékenykedhetnek a nemzeti határokon túl. A skandináv kormányok globalizációs stratégiájának részeként a tanács a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályok felszámolására helyezi a hangsúlyt azzal a céllal, hogy minden évben megszüntessen bizonyos számú (10-15) akadályt, és megakadályozza újak létrejöttét a nemzeti jogszabályok során. A közös munkaerőpiacon az 1950-es évek óta fennálló történelmi alapokkal és az északi vállalkozások növekvő integrációjával a tanács olyan kihívásokkal foglalkozik, mint például a szomszédos országok szabályozására vonatkozó információk hiánya. A Szabad Mozgás Tanácsa éves munkaterv szerint dolgozik, és a regionális szinten működő információs irodáin keresztül gyűjti az akadályokkal kapcsolatos bejelentéseket. Ezeket aztán priorizálják, és az érintett állami hatóságokkal együttműködve dolgoznak az érintett akadályt generáló jogszabályok módosításán.
Az átfogó célkitűzés összhangban van az EU szabad mozgásra vonatkozó előírásaival és irányelveivel, hozzájárulva az Északi Tanács aktuális cselekvési tervében felvázolt, egy zöld, versenyképes és társadalmilag fenntartható északi régiót célul kitűző stratégiai prioritásokhoz (Vision 2030).
BENELUX UNIÓ
A Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével több mint 75 éve alapított Benelux Unió az európai kezdeményezések egyik laboratóriumaként szolgál, hiszen fő célkitűzése, hogy folyamatosan javítsa a polgárok életét, közösségét és üzleti környezetét. Az 1944-ben vámunióként megalakult, majd 1958-ban Benelux Gazdasági Unióvá fejlődő Benelux Unió új motorja egy 2008-ban aláírt szerződés, amely a belső piacra és a gazdasági unióra, a fenntartható fejlődésre, valamint az igazságügyre és a belügyekre összpontosít.
Az együttműködés egyik legfőbb eredménye az érintett három ország közötti jogharmonizáció, amelynek keretében az elmúlt 15 évben több mint 100 megállapodást írtak alá az érintett kormányok, a korábban meglévő jogi akadályok megszüntetése érdekében.
EURO-INSTITUT, KEHL
Az 1993-ban, Kehl am Rheinben alapított Euro-Institut úttörő francia-német szervezet, amely a határon átnyúló együttműködés előmozdításán dolgozik. Átfogó képzést, tanácsadást és személyre szabott oktatási szolgáltatásokat kínál a határon átnyúló kezdeményezések megerősítése, illetve a kulturális és adminisztratív akadályok leküzdése érdekében. Az intézet gyakorlatorientált képzést nyújt szemináriumok, tanulmányutak és nyelvtanfolyamok révén, így készítve fel az egyéneket és a társadalmi csoportokat a hatékony, határon átnyúló projektmenedzsmentre. A szolgáltatások magukban foglalják a projekt teljes életciklusára kiterjedő egyéni projekttámogatást, az interkulturális szakadékok áthidalására és a kétnyelvű moderálásra specializálódva. Az Euro-Institut, amely semleges platformként szolgál, megkönnyíti a jogi, adminisztratív és kulturális akadályok felszámolását.
INFOBEST HÁLÓZAT A FELSŐ-RAJNA-VÖLGYBEN
Az INFOBEST hálózat kulcsfontosságú határon átnyúló információs csomópontként szolgál a Felső-Rajna régióban, stratégiailag fontos helyszíneken elhelyezkedő információs központokkal és egy átfogó, német és francia nyelvű szolgáltatásokat kínáló weboldallal. A kétnyelvű szakértői csapattal közvetítőként és (többek között jogi) tanácsadóként működő INFOBEST központok megkönnyítik a kommunikációt az állampolgárok és az államigazgatás között, elősegítve a határon átnyúló együttműködést. Aktívan támogatják a két- vagy háromnemzeti kezdeményezéseket, segítik a projektvezetőket, rendezvényeket szerveznek, tájékoztatást nyújtanak különböző csatornákon. A kezdetben az Interreg program által finanszírozott INFOBEST ma már sokféle partnertől kap támogatást, így a finanszírozó szervezetek közötti megállapodások által szabályozott háromoldalú közszolgáltatássá alakul át.
CROSS-BORDER REVIEW
A Corina Creţu biztos asszony által 2015-ben elindított, Cross-border Review elnevezésű projekt irányította rá a figyelmet a jogi és adminisztratív problémák kezelésének szükségességére. Első körben egy on-line kérdőívezést végeztek el a megbízott szakértők, amelyen keresztül a helyi szereplők véleményét kérték az akadályokkal kapcsolatban. Több mint 600 válasz érkezett szerte az Unióból (Magyarországról 12, Szlovákiából 19). Ezek, valamint a 11 tanácsosi szeminárium inputjai alapján, illetve a szakértői munkacsoportban résztvevők visszajelzéseire alapozva kezdődött meg az esettanulmányokból építkező tanulmány összeállítása. A CESCI szakértőt is delegált a munkacsoportba, és a területi adatok feldolgozásával kapcsolatban külön hozzászólást is készített.
A projekt eredményeként született meg a Növekedés és kohézió előmozdítása az EU határrégióiban című EU-Közlemény, amely konkrét beavatkozásokat irányozott elő 10 területen. Így valósult meg a Határon átnyúló adatgyűjtés (Border Region Data collection) című projekt és tanulmány, amely 11 tagállam statisztikai hivatalainak együttműködésében vizsgálta a határon átnyúló munkaerő-mobilitásra vonatkozó adatok harmonizációjának lehetőségét. Ugyancsak a Közlemény nyomán indította el a Regionális Politikai Főigazgatóság a határon átnyúló együttműködéseket segítő központját (Border Focal Point), amely rendszeresen szervez online műhelyeket egy-egy fontos, határmentiséget érintő kérdésben („Beyond Borders Breakfast Debates”); indult el a B-Solutions kezdeményezés; született meg az Európai Határon Átnyúló Mechanizmusra (ECBM) vonatkozó uniós rendelettervezet; és jelent meg két Interreg-specifikus célkitűzés az uniós kohéziós politikai célkitűzések között. Az első Interreg-specifikus célkitűzésnek kimondottan az a célja, hogy elősegítse a határmenti jogi akadályok szisztematikus lebontását. Nem véletlen, hogy szinte az összes Interreg programban megtalálható ez a célkitűzés, amelynek köszönhetően valósulhat meg az #ACCESS projekt is.
AZ EURÓPAI HATÁRON ÁTNYÚLÓ MECHANIZMUS (ECBM)
A soros luxemburgi elnökség 2015-ben kezdeményezte egy olyan jogi megoldás inkorporálását az uniós joganyagba, amely kivételes, és jól lehatárolt esetekben lehetővé tenné egy szomszédos ország jogszabályainak alkalmazását egy másik ország területén. A legtöbbet említett példa e tekintetben a franciaországi Strasbourgot a németországi Kehllel összekapcsoló villamosjárat volt, amelynek megvalósítását az eltérő szabályozások egy évtizedig hátráltatták. Ilyenkor a francia villamosokra vonatkozó szabályokat az ECBM alkalmazhatóvá tette volna a német oldali szakaszon is ahelyett, hogy a kibővített szakaszt és a járműveket mindkét ország jogszabályaihoz hozzá kellett igazítani.
A mechanizmus kidolgozása érdekében a luxemburgi elnökség egy munkacsoportot is felállított, amelyet a francia MOT koordinált, és amelynek kezdettől fogva tagja volt a CESCI is. Munkatársaink a 3 évig tartó egyeztetési folyamat kapcsán nemcsak a formálódó rendelettervezetet véleményezték, hanem két alátámasztó esettanulmányt is összeállítottak.
Az ECBM-re vonatkozó javaslat bekerült a 2021 utáni kohéziós politikai rendeletcsomagba, de több tagállam ellenállása miatt végül kikerült onnan, majd a portugál elnökség idején elvetésre került.
Maga a kezdeményezés azonban továbbra is él: az Európai Parlament 2023. szeptember 14-én fogadta el a francia Sandro Gozi EP-képviselő jelentését, amelyben egy egyszerűsített mechanizmusra tett javaslatot. A jelentés alapján a Bizottság 2023. december 12-én terjesztette be egyszerűsített javaslatát a mechanizmus kialakítására. A kezdeményezést a Régiók Bizottsága is támogatta egy október elején elfogadott, Magali Altounian által jegyzett jelentés formájában.
A mechanizmushoz kapcsolódó dokumentumok:
Felmérés az európai hozzáadott értékről > Mechanizmus a jogi és adminisztratív akadályok feloldására határon átnyúló kontextusban (European added value assessment > Mechanism to resolve legal and administrative obstacles in a cross-border context)
JELENTÉS a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a javasolt mechanizmus módosításáról a határon átnyúló jogi és adminisztratív akadályok feloldása érdekében (REPORT with recommendations to the Commission on amending the proposed mechanism to resolve legal and administrative obstacles in a cross-border context)
Az EU parlamentje megvitatja a határon átnyúló mechanizmusra vonatkozó új javaslatot (EU parliament discusses new proposal for cross-border mechanism)
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.
A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával,
az Interreg Magyarország – Szlovákia Program keretében valósul meg.
További információkért látogasson el a www.skhu.eu oldalra.