Az #ACCESS projekt céljaival összhangban 2026. március 4-én, a Tatán megrendezett „Idegenhonos inváziós fajok a Duna régióban – regionális jelentőségű inváziók” nemzetközi konferencia első napján a Duna-medence országainak kutatói, hatósági és szakpolitikai szereplői közös szakmai egyeztetésen vettek részt a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Duna Stratégia nemzeti koordinációja és a 6. prioritásterület közös szervezésében. A rendezvényen a CESCI-t Dr. Fekete Katalin jogi szaktanácsadó képviselte.

A találkozón a Duna-medence államainak szakértői áttekintették az invazív növény- és állatfajok terjedésének aktuális helyzetét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel a régió országai szembesülnek a biológiai sokféleség megőrzése terén.

Az invazív fajok – például egyes gyorsan terjedő növények vagy idegenhonos vízi élőlények – komoly veszélyt jelentenek az őshonos ökoszisztémákra, gazdasági károkat okozhatnak, és hosszú távon az élőhelyek átalakulásához vezethetnek. A szakmai egyeztetés egyik fő célja az volt, hogy a résztvevők megvitassák a regionális szintű együttműködés lehetőségeit.

A határokon átnyúló vizek és élőhelyek miatt az invazív fajok elleni védekezés csak összehangolt fellépéssel lehet hatékony. A jelenlévők ezért közös monitoringrendszerek kialakításáról, adatmegosztási mechanizmusokról, valamint a jogi és szabályozási keretek összehangolásáról is egyeztettek.

Kiemelt téma volt az uniós szabályozási keret (1143/2014/EU rendelet) gyakorlati megvalósítása, amely több ponton kapcsolódik az #ACCESS projekt céljaihoz is. A korai észlelés, a gyors reagálás, a kockázatértékelés és a megfelelő kezelés határon átnyúló helyzetben jogi és adminisztratív akadályokba ütközhet, ezért ezek közös értelmezése és harmonizációja különösen fontos. A résztvevők konkrét eszközöket is áttekintettek az információcsere erősítésére. Ilyen többek között a NOTiSYS, amely a tagállamok hivatalos felülete az új észlelések és a kapcsolódó intézkedések bejelentésére, illetve a közös adatbázisokhoz történő visszacsatolásra.

A konferencia résztvevői kiemelték, hogy a tudományos kutatás és a jogalkotás közötti szoros együttműködés kulcsfontosságú a hatékony intézkedések kialakításához. A jövőben a Duna Stratégia keretében további szakmai párbeszédek és közös projektek indulhatnak, amelyek célja a régió természeti értékeinek megőrzése és az invazív fajok terjedésének visszaszorítása.